2016-ban az athéni Kerameikosz egyik fürdőjének kútjából olyan átoktáblák kerültek elő, amelyek az időszámítás előtti 4-3. századból származnak – írja az IFLScience. A térség átoktáblái jellemzően az időszámítás előtti 5-4. században készültek, és főként sírokba helyezték őket.
Az átoktáblák olyan, általában ólomból készült tárgyak, amelyekre az antikvitásban rontásokat vittek fel.
A táblákat többnyire sírokba vagy vizekbe helyezték, a korabeliek úgy gondolták, ezek a helyszínek az alvilághoz kapcsolódnak. A leletek különlegessége, hogy az ókori emberek lelkének mélyébe engednek bepillantást. Hazánkban a témával többek között Dr. Németh György, az ELTE BTK Ókortörténeti Tanszékének egyetemi tanára foglalkozik, a kutató munkájáról ebben a cikkben írtunk bővebben.
Visszatérve az athéni tárgyakhoz: mi lehetett az oka annak, hogy az átoktáblákat egy kútba tették? Dr. Jutta Stroszeck, az Athéni Német Régészeti Intézet munkatársa és kollégái szerint a választ egy törvénymódosításánál kell keresni. A korszakban, időszámítás előtt 317-307-ben szervezték át az athéni nekropoliszt Phaléroni Démétriosz vezetésével, ez pedig megnehezíthette a nyughelyekhez való hozzáférést, a sírokat ugyanis őrök kezdték el felügyelni.
Az ókoriak úgy gondolták, ahhoz, hogy átkuk beteljesüljön, a táblát egy alkalmas elhunyt nyughelyébe kell tenni – a fiatalon vagy erőszakban meghaltak például megfelelőek voltak a rontáshoz. Úgy tűnik, amikor nem voltak elérhetőek a szükséges sírok, az emberek alternatív megoldást kerestek.
A 30 athéni tábla igen sokszínű, a tárgyak között új formákat is felfedezni – az egyik lelet egy májra, egy másik pedig egy késre emlékeztet. A tárgyak többsége peres ellenfelek elhallgattatásának céljával készült, de Stroszeck szerint szerelmi riválisok ellen, valamint kocsiversenyek befolyásolására is felhasználták őket.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
