A fejfájás csoportjai, avagy ezért lesz feszült és ideges, ha fáj a feje

Alapvetően két különböző fejfájástípust különböztetünk meg, amelyeknek számos alfajtájuk van: a primer és a szekunder fejfájást, a kettő között pedig alapvetően az a különbség, hogy míg az elsőnek nincs fizikai kiváltó oka, addig a második egyéb betegségekkel, kóros elváltozásokkal mintegy tünetként együtt jelenik meg. A fejfájásnak 13 fő csoportját sorolják fel, közöttük 4-féle primer és 9-féle szekunder fejfájást, de ezeket is lehet tovább bontani – a legtöbb ilyen probléma azonban besorolható valamelyik közé a tizenháromból. Az, hogy milyen pszichés problémák követik a fejfájásokat, nagyban múlik attól, hogy milyen fajtába sorolhatók.

A fáradtak és irritáltak

Ha a fejfájás jut az eszünkbe, talán a legtöbben az irritációt kötjük össze vele, mint hangulatbeli tünetet. Nem minden fejfájástípusnál jelentkezik azonban az idegesség és frusztráció nem minden fejfájás velejárója. A migrén legjellemzőbb lelki tünete, ez, ami a leggyakoribb fejfájástípus, az összes fejfájás körülbelül 78 százalékát teszi ki. Kutatások azt mutatják, hogy az emberek nagyjából 10-12 százalékának volt már élete során migrénes fejfájása. Ilyenkor olyan rohamokról beszélhetünk tulajdonképpen, amik rosszulléttel, fény- és hangkerüléssel, illetve azzal járnak, hogy az érintettek a normális napi feladataikat nehezen tudják ellátni – ez persze a migrén súlyosságától függ, de jellemző lehet, hogy egy-egy rohamnál másra sem tud koncentrálni az illető, csak a fájdalomra. Ezen felül gyakran jelentkezik a rohamokkal együtt extrém fáradékonyság és ingerlékenység, sokszor akár már a roham előtt, mintegy jelzésként a közeledésére. Ha a hangulatban ok nélkül alakul ki valamilyen extrém változás, például lehangoltság, depresszió, fáradtság, irritáció, feszültség, akkor lehet sejteni, hogy migrénes fejfájás közeledik.

A lehangoltak csoportja

A tenziós fejfájások nagyon eltérőek lehetnek súlyosság és időtartam szempontjából. Általában jól kezelhetők fájdalomcsillapítóval, ugyanakkor súlyosságuk az enyhe fájdalomtól a közepesig bárhol lehet. Bár nem befolyásolja a mindennapi tevékenységet annyira, mint a migrénes roham, de okozhat pszichés tüneteket is, ezek közül a leggyakoribb a lehangoltság, rosszkedv, illetve a koncentrációs képességek jelentős csökkenése. Nemcsak pszichés tüneteket okozhat azonban a tenziós fejfájás, kiváltó okai is lehetnek azok: kutatások kimutatták, hogy az ebben szenvedőknek nehézségei lehetnek érzelmeik kifejezésében, ami potenciális kiváltó oka, vagy hajlamosítója is lehet a fejfájásnak. A pszichológiai tényezőket és az érzelmi zavarokat is a tenziós fejfájás kockázati tényezőiként jelölték meg a kutatók. Ahogy korábban is említettük, a stressz és a mentális feszültség az ilyen típusú fejfájást okozó leggyakoribb tényezők lehetnek – így azok, akiknek hasonló problémáik vannak, ördögi körbe kerülhetnek a kiváltó tényezők és a mentális következmények között.

Akik agresszívak lesznek

A cluster fejfájások jelentik a primer fejfájások harmadik fő csoportját, közös jellemzőjük a féloldali, általában erős fejfájás, melyet a vegetatív idegrendszer azonos oldali működészavarával magyarázható tünetek kísérnek. Nevüket onnan kapták, hogy halmozott rohamokban érkezhetnek. Más néven „öngyilkos fejfájásként” is szokták őket nevezni, ami már előre vetíti, hogy milyen pszichés problémákkal járnak: az ilyenben szenvedők 80-90 százaléka csak úgy tud megbirkózni a fájdalommal, hogy folyamatosan mozog, nem képes egy helyben ülni, ideges, zavart, sokszor agresszív. Az ilyen fejfájások nagyon fájdalmasak lehetnek, szerencse, hogy viszonylag ritkák, nagyjából a lakosság 0,1 százalékát érintik. A legtöbb esetben a cluster fejfájás gyakrabban fordul elő éjszaka, mint nappal, és gyakrabban tavasszal és ősszel. A fejfájás is jellemzően minden nap ugyanabban az időben jelentkezik, körülbelül 30 percig tart, de akár két óráig is eltarthat. Mivel nagyon intenzív, komoly pszichés tünetekkel is járhat: ingerlékenység és agresszió is felléphet, és jellemző, hogy a fájdalom jobban tolerálható mozgás közben – ez néha azzal is jár, hogy az azt elszenvedő szó szerint a fejét veri a falba, hogy elmúljon a probléma, innen eredhet az „öngyilkos fejfájás” kifejezés. Gyakran összetett, sztereotip cselekvéseket hajtanak végre azok, akik cluster fejfájástól szenvednek. A rohamok során a betegek nem akarják, hogy megérintsék, simogassák vagy vigasztalják őket, és gyakran nyögnek, sírnak vagy akár sikoltoznak, hogy oldják a feszültséget. Erőszakos, önsértő magatartást is tanúsíthatanak. A nyugtalanság rendkívül érzékeny és nagyon specifikus paramétere a cluster fejfájásoknak, és szerepel a rendellenesség fájdalmát kísérő jelek és tünetek között is.