Az eddigi legősibb, az i. e. 13. századból származó óhéber nyelvi emlékre bukkantak Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
Az MTI szerint a Ciszjordánia északi részén, Szamáriában, az Ebal-hegyen megtalált 3200 éves kicsiny, összehajtogatott ólomlemezre írt átokszövegben többször is előfordul az Ószövetség egyik istenmegnevezése, a Jahve szó.
A kis szövegtöredék új ismeretekkel gazdagítja a bibliakutatást. Az amulettben elhelyezett lemezkére az ősi átkokat az eddig ismert legrégebbi héber írással vésték ki, melyet protokánaáninak neveznek a tudósok. A 2-3 centiméteres oldalú, négyzet alakú lemezen 40 ősi héber betű található.
Gerson Galil, a Haifai Egyetem professzora a lapnak elmondta, hogy eddig egy i. e. 10. századból származó, a Kiafa romnál, az Ella-völgy közelében talált írásos héber szöveget tekintettek a legősibbnek. Az ólomlapocskát a Bibliában Átok-hegyként ismert Ebal-hegyen fedezték fel, mely Galil szerint történelmi jelentőségű. A kutató úgy véli, zsidók írta szövegről lehet csak szó, ugyanis Izrael Istenére hivatkozik, és a nem zsidó, kánaáni emberek nem ismerhették a Jahve nevet.
1980. április 6-án egy ősi oltár maradványait találta meg az Ebal-hegyen Adam Zertal professzor, majd ásatásokat végeztek, amelyek nyomán számos tudós megállapította, hogy Józsuénak, Nún fiának oltárára bukkanhattak, ahol az ünnepélyes szertartás történt az egyiptomi kivonulás és negyven évig tartó sivatagi vándorlás után.
Jelentős számú akadémikus azonban vitatta állításukat, mert szerintük egy kánaáni imahelyre bukkantak a leletre, melynek semmi köze a judaizmushoz.
Az Ebal-hegyen 1982-1989-ben végzett régészeti feltárások eldobott ásatási törmelékének átszitálásakor fedezte fel az amulettet 2019 decemberében Scott Stripling, a texasi Lanier Teológiai Könyvtár Bibliakutató Társaságának (Associates for Biblical Research, ABR) ásatásokért felelős igazgatója és a texasi Katy város Bibliaszeminárium Régészeti Tanulmányok Intézetének igazgatója.
Amikor felismerték, hogy az amulett tartalmaz valamit, egy prágai laboratóriumba vitték, ahol olyan kifinomult fényképeket készítettek, amelyek háromdimenziós modell felépítését teszik lehetővé ilyen apró tárgyaknál. A cseh tudományos akadémia négy tudósával és két epigráfus – az ókori írások megfejtésével foglalkozó tudós – segítségével fejtették meg a benne talált szöveget.