Az eLife folyóiratban megjelent tanulmány szerint fennmaradó gyulladás okozhatja a hosszú covid alatt felmerülő tüdőproblémákat – olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben. Ez az elhúzódó gyulladás pedig hosszú távú változásokat okozhat a tüdőben.
Az eredmények azt sugallják, hogy a SARS-CoV-2-fertőzés után gyulladásos markerek megfigyelése segíthet azonosítani azokat, akiknél fennáll a hosszú távú tüdőproblémák kockázata.
Bár a COVID-19-betegek túlnyomó többsége enyhe tünetekkel esik át a fertőzésen, jelentős részük elhúzódó vagy visszatérő klinikai tünetekről számol be, és a teljes felépülés több hónapot vagy éveket is igénybe vehet. A hosszú COVID okát még mindig nem tudjuk biztosra, és a tünetek is változékonyak. A 12 hétnél tovább tartó posztcovid-tünetek a betegek 10%-ánál fordulnak elő. Az osztrák szakértők szerint megfigyelésre lenne szükség, hogy melyik posztcovidos betegnek van esélye a tüdőproblémákra.
A kutatók 145 koronavírus-fertőzéssel diagnosztizált, kórházban kezelt beteg gyógyulását követték nyomon 2020 márciusa és júniusa között. Visszamenőleg felmérték a betegek jellemzőit az akut fertőzés során, majd utóvizsgálatot végeztek a 60., 100. és 180. napon. Minden egyes alkalommal kérdőív segítségével értékelték a tüneteket és a fizikai teljesítményt, valamint tüdőfunkciós vizsgálatokat, vérvizsgálatokat és mellkasvizsgálatot végeztek.
A betegek csaknem felének (49%) a diagnózis után hat hónappal tartós panaszai voltak, a leggyakoribb panaszok a fizikai teljesítőképesség csökkenése (a betegek 34,7%-a), az alvászavarok (27,1%) és az erőkifejtés során fellépő légszomj (22,8%) voltak.
Hat hónappal a diagnózis felállítása után a betegek egyharmadának (33,6%) károsodott a tüdőfunkciója, és a betegek csaknem felénél (48,5%) mutatott strukturális tüdőrendellenességeket a vizsgálat, ráadásul minden ötödik betegnél (19,4%) közepesen súlyos vagy súlyos tüdőgyulladást észleltek a szakértők.
Ezen problémákkal kapcsolatos kockázati tényezők azonosítása érdekében a kutatók gépi tanulással dolgozó algoritmusokat használtak, a cél az volt, hogy megkeressék a klinikai jellemzők mintázatát azoknál a betegeknél, akiknél hosszú COVID jelentkezett. Azt találták, hogy a súlyos fertőzéshez kapcsolódó kockázati tényezők – nevezetesen a férfi nem, a krónikus egészségügyi problémák, például a magas vérnyomás, valamint a magas SARS-CoV-2 elleni antitestszint – szintén összefüggésben állnak a hosszú távú tünetekkel. De ezeken a tényezőkön kívül a gyulladás emelkedett markerei – mind a testben, mind az ereken belül – hosszú távú tüdőrendellenességekkel is összefüggésbe hozhatók.
A szakértők azt is találták, hogy bár a gyulladásjelzők előre meg tudták mondani, hogy kinél alakulnak ki rendellenességek a tüdőben, ezek segítségével mégsem tudták pontosan megjósolni, kinél alakulnak ki tüdőfunkciós problémák vagy egyéb tünetek, például légszomj. Ez azt sugallja, hogy még ha a betegek tüdejében akár a diagnózis után 60 nappal is észlelhető elváltozások is vannak, van rá esély, hogy ez még nem jelentkezhet tünetként, de később problémákhoz vezethet.
