A koronavírus eddigi változatainál fertőzőbb, de enyhébb megbetegedést okozó omikron variánsa egyre erősebben feszegeti Pandora szelencéjének tetejét. A tudomány számára továbbra is rengeteg a megválaszolatlan kérdés, a világjárványt még biztosan nem győztük le, az újabb, veszélyesebb mutációk kialakulása jelen helyzetben is bármikor bekövetkezhet. A másik oldalon ugyanakkor a pozitív hangok már a járvány utolsó hullámát említik Európában, de az bizonyosan kijelenthető, hogy mindenki nagyon belefáradt már ebbe az egészbe.
Az elmúlt napokban két olyan hírrel is találkoztunk, amelyek értelmezése nem egyszerű.
Az egyik a francia kézilabdás, Nikola Karabatic esete, aki múlt csütörtökön pozitív koronavírustesztet produkált, szombaton mégis játszhatott az Európa-bajnokságon Izland ellen. Az érvényes szabályzat szerint öt nap karantén várt volna rá, majd egymást követő, két negatív PCR-teszt után léphetett volna ismét pályára. Az indoklás szerint ettől azért tekintettek el, mert a szervezetében olyan magas volt az antitestszint, hogy az nem jelentett fertőzésveszélyt.
A másik hír szerint a pekingi téli olimpia szervezői enyhítettek a „fertőzöttség” definícióján, vagyis az eddigi 40 helyett a 35-ös úgynevezett Ct-érték is negatívnak számít.
Hogyan függ össze az antitestszint és a továbbfertőzés? Mit jelent az alacsonyabb Ct-érték? Dr. Falus András akadémikus, Széchenyi-díjas immunológus, a Semmelweis Egyetem professor emeritusának segítségét kértük.
Vírust adunk át, nem antitestet
A Karabatic esetében hozott határozatot az Európai Kézilabda Szövetség így magyarázta: „orvos szakértőink áttekintették a kórtörténetét, és az antitestszintek és a kórelőzményeinek értékelése alapján megállapították, hogy pályára léphet”. Nyilván helyben meghozott szakmai döntésről van szó, de általánosságban az antitestek aránya nem áll egyenes kapcsolatban a fertőzőképességgel.
A szervezetben lévő antitestek vagy ellenanyagok magas szintje azt mutatja, hogy az immunrendszer dolgozik, harcol a vírus ellen. Ilyenkor vagy épp fertőzés van a szervezetben, vagy már legyőzte a kórokozót, de ezt követően még hosszan termel ellenanyagot. Feladata a szervezeten belüli védelem, és nem az, hogy a kórokozó kijutását meggátolja – ez utóbbi szempontjából gyakorlatilag lényegtelen, mennyi antitestet termelünk.
A fertőzött ember vírust ad át másoknak, nem pedig antitestet
– fogalmazza meg sommásan Falus András a 24.hu-nak.
Amennyiben Karabaticnál a PCR-teszt pozitivitást mutatott, úgy a szervezetében vírusok voltak, ezek pedig meccs közben is nyilvánvalóan terjedhettek. Magyarán, ha valaki fertőzött, akkor magas antitestszinttel is átadhatja a vírust, a kettőnek ilyen szempontból semmi köze egymáshoz.
Addig másolják, amíg mérhetővé válik
A pekingi szervezők döntésének háttere már jóval bonyolultabb. Nem ez az egyetlen járványügyi enyhítés, de maradjunk most a fent említett Ct-értéknél, ami azt hivatott definiálni, ki számít koronavírus-fertőzöttnek, és amelynek küszöbértékét 40-ről 35-re szállították le. Az egész a PCR tesztelési módszerből indul, ami a polimeráz láncreakció angol rövidítése, az eljárás kidolgozásáért Kary Mullis 1993-ban kémiai Nobel-díjban részesült. A lényegét megérteni egyszerű, de ehhez egy kicsit messzebbről kell kezdenünk.
Képzeljünk el egy könyvet, amelyből ki akarunk venni egy részt, mondjuk egy fejezetet: ha kijelöljük az első és az utolsó szót, akkor a „két végénél” megfogva kiemelhetjük az egész kívánt szöveget. Ugyanígy működik a DNS-láncoknál is, ám itt az első és az utolsó szót a keresett szakasz első és utolsó nukleotidjai jelentik.
A DNS két szálát melegítéssel szétválasztják, hozzáadják az úgynevezett próbákat (vagyis a legelső és legutolsó szakasszal reagáló szintetikus nukleinsav darabokat), majd egyes enzimek (az úgynevezett DNS-polimerázok) folytatják a szintézist, és a fejezet „lemásolódik”, azaz létrejön a kívánt DNS-szakasz. Ez az első ciklus. Utána a DNS-t újra szétválasztják, ekkor már két szálhoz lehet adni a próbákat, és négy kívánt DNS-szakasz jön létre. Ha folytatjuk, akkor már nyolc, 16, 32, azaz minden további ciklusban a kettő hatványainak megfelelő számban születnek a kópiák.
A láncreakciót addig folytatják, amíg valamely módszerrel kimutatható mennyiségben gyűlik össze a kívánt DNS-szakasz
– magyarázza a professzor.
Ezért polimeráz láncreakció, vagyis PCR a módszer neve. A Ct-érték pedig ciklusküszöböt jelent: azt jelöli, hogy hány ciklus ment végbe, másként fogalmazva hányszor kellett megduplázni („felerősíteni”) a DNS-szakaszt, hogy kimutatható mennyiséget kapjunk. Nézzük, hogy jön ide a koronavírus.
„Lebutították” a tesztmódszert
A SARS-CoV2 RNS-vírus, ám ezt nagyon könnyen vissza lehet írni DNS-sé, és be lehet vonni az eljárásba. Összesen körülbelül 30 ezer bázispárjából kiválasztanak pár száz bázispár hosszúságú olyan részt, ami egyedül csakis erre a vírusra jellemző. Ebből hozzák létre a vírusra specifikus DNS-szakaszt, amit a PCR-teszt előtt levett mintából a kimutathatósági küszöbig szeretnének sokszorozni.
Minél több vírus található az eredeti mintában, annál kevesebb ciklus után válik kimutathatóvá, vagyis minél alacsonyabb ciklusküszöb után lesz a teszt pozitív, annál több benne a vírus. És fordítva. Esetünkben az olimpia szervezői eredetileg 40 ciklust írtak elő, ami elképesztő szám, ugye a kettő negyvenedik hatványa, ezermilliárdos nagyságrend, leírva így néz ki: 1 099 511 627 776. Ehhez képest az újonnan bevezetett 35 ciklus már „csak” százmilliárdos kategória: 137 438 953 472 darabot jelent. Összességében tehát a döntés
Hogy ez jó vagy rossz „ötlet”, azt jelen tudásunk alapján nem lehet eldönteni. Minél lejjebb visszük a küszöbértéket, annál nagyobb az esélye a hamisan negatív tesztelésnek, azaz átcsúszhat olyan személy, akinek detektálási határ alá esik a vírusszáma, holott az éppen elég a fertőzéshez. Nem tudjuk, mi az optimális érték, mi az, ami felett az illető fertőz. Tény azonban, hogy több ország és sportszervező hatóság is 30–35 közé lőtte be a Ct-küszöböt.
Tudományos adatok híján az enyhítés mindenképpen kockázatos, hiszen megnövelheti a résztvevők fertőződésének kockázatát. Indokolhatja ugyan az enyhébb tüneteket okozó omikron dominánssá válása, de azt sem szabad elfelejteni, hogy például a delta sem tűnt még el a világból. Falus András úgy véli: lehet, hogy a küszöb leszállítása kevésbé veszélyes, de járványügyi szempontból mindenképpen felelőtlen döntés.
