Egyre inkább úgy tűnik, hogy a koronavírus omikron variánsa ugyan fertőzőbb, de a legtöbb ember esetében enyhébb betegséggel jár. A Kenti és a Frankfurti Göthe-Egyetem kutatói most rájöhettek, miért okozhat enyhébb betegséget a legújabb variáns – olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben.
Az omikron egyrészt érzékenyebb lehet a szervezet úgynevezett interferon válaszára, ami tulajdonképpen egy nem specifikus immunválasz, megtalálható a test minden sejtjében. Ez egy fontos védekezési mechanizmus, egyelőre úgy tűnik, hogy az omikronnak nehezebb kicseleznie, mint a korábbi variánsoknak. Ezen kívül az omikronra hatásosnak bizonyul nyolc, néhány országban jelenleg is használt koronavírus elleni gyógyszer is: a molnupiravir (erről a szerről itt írtunk bővebben), a ribavirin, a remdesivir, a favipravir, a paxlovid egyik összetevője, a nafamostat, a camostat, végül pedig az aprotinin.
Martin Michaelis professzor, a Kenti Egyetem Biotudományi Karának kutatója elmondta: „tanulmányunk most először ad magyarázatot arra, hogy az omikron-fertőzés miért okoz kisebb valószínűséggel súlyos betegséget. Ez főként annak köszönhető, hogy az omikron a deltával ellentétben nem gátolja hatékonyan a gazdasejt interferonos immunválaszát”.
A Cell Research tudományos folyóiratban megjelent szakcikkben azonban felhívják a figyelmet: a kutatás sejtkultúrákon történt, így nem adja vissza pontosan a betegekben fellépő bonyolult folyamatokat. Mégis, ez lehet az első olyan kutatás, ami valami magyarázatot adhat az omikron okozta enyhébb betegséglefolyásra.
