Egyre többet tudunk a koronavírus-fertőzéssel együtt járó tünetekről, ami azt jelenti, hogy teljesebb képünk van az egész betegségről is. Az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény szerint például most már orvosok és kutatók tisztában vannak azzal, hogy a delírium, azaz a zavart viselkedés elég gyakori tünete a betegségnek.
A Michigani Egyetem szakértői azt is kimutatták, hogy a delíriumban szenvedő betegek általában rosszabbul érezték magukat, súlyosabbak voltak a tüneteik, több társbetegségük volt, és a később jelentkező, fertőzéshez köthető egészségügyi problémáik is gyakoribbak voltak.
A kutatók 2020 márciusa és májusa közötti időszakot vizsgálva próbálták kideríteni, min múlik az, hogy valakinél kialakul-e delírium. Maga a COVID-19 betegség az agy oxigénhiányához, valamint vérrögök és stroke kialakulásához vezethet, ami kognitív károsodást okozhat. Ezenkívül a gyulladásos markerek jelentősen magasabb arányban voltak jelen a delíriumban szenvedő betegeknél. Az állapot feltehetően az agyban jelentkező gyulladás következménye lehet.
Továbbá összefüggés volt a nyugtatók vagy altatók és a delírium alkalmazása között – a delíriumban szenvedő betegeket gyakrabban és nagyobb dózisokkal altatták, mint azokat, akiknél nem jelent meg ilyen állapot. A sürgősségin, lélegeztetésnél általában altatják a pácienseket.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a kognitív károsodás a hazaengedés után is fennállhat. A vizsgált betegek közel egyharmadánál a kórházból való elbocsátáskor nem jelölték meg a delíriumot megszűntként, és ezeknek a betegeknek 40%-ának volt szüksége szakképzett ápolásra. Néhány betegnél a tünetek hónapokig fennálltak.
A kutatók felhívják a figyelmet, hogy az eredményeik azt mutatják: a kórházba került, súlyos COVID-dal küzdő betegeknél a kognitív problémák, mint a depresszió és a delírium, igencsak gyakoriak.
