A vakcináció útvesztőjében. Minden, amit a 3. oltásról tudni lehet címmel tartott előadást Dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa. Rövid összefoglalójában elmondta, hogy jelenleg több mint száz oltóanyag kísérletei zajlanak világszerte, köztük az ígéretesnek bizonyuló fehérjealapú vakcináké is, és szeptemberre eredménydömpingre számít mind az új, mind pedig a már meglévő vakcinák kutatásaiból. Kifejtette, hogy bár jelenleg nem nő a kórházban kezeltek és az elhunytak száma, a delta variáns aggasztja – a jelenleg globálisan használt oltások közül azonban csak a CoronaVac bukott el a vele szembeni teszten.
„Országa válogatja, mikor ajánlják a harmadik oltást” – fejtette ki, és megjegyezte, hogy a fiatalok oltását korábban nem támogatta, de most, a delta variáns megjelenésével már úgy gondolja, hogy meggondolandó a 12 éven felüli fiatalokat is beoltani. „Senki ne érezzen viszont kényszert, ez továbbra sem kötelező” – tette hozzá.
Véleménye szerint, ha ilyen tempóban oltunk, a járvány még legalább 2023-ig eltart majd, de már dolgoznak olyan oltóanyagokon, amelyek minden koronavírus-variáns ellen hatékonyak lehetnek. „Annyi pénzt öltek bele a vakcina- és gyógyszerfejlesztésbe a koronavírus miatt, hogy
hamarosan más betegségekre is lehet használható oltás, többek között a maláriára, vagy akár az AIDS-re is.
A szakember szerint semmiképpen nem ajánlott harmadik oltás azoknak, akik megkapták korábban a két oltást, és koronavírus-fertőzésen is átestek. Azt mondta, hogy a fertőzés utáni rásegítő oltás nagyon erős immunitást okoz, de már az is sokat elárul, ha valaki súlyos tünetekkel esett át a betegségen, mivel szerinte a korábbi adatoktól eltérően számít az, hogy valaki mennyire tünetes covidos – van tehát összefüggés a véleménye szerint a betegség súlyossága és a védelem között. Ezek érdekes kijelentések abból a szempontból, hogy sorra ellentmondó kutatások jelennek meg a természetes védettségről – egy új kutatás például azt mutatta ki, hogy a természetes védettség és egy oltás nem feltétlenül jelent erős védelmet. A kutatásból készült tanulmány ide kattintva olvasható.
Fontos megjegyezni, hogy Szlávik János azért nem ajánlja két oltásra és természetes immunitásra a harmadik oltást, mert felesleges – nem azért, mert veszélyeket rejt magában.
A szakember szerint nincs megfelelő adat arra, hogy mely oltással kerülnek a legtöbben kórházba, mivel a kórházba kerülők száma jelenleg egyébként is alacsony. Említett egy kutatást, ahol olyan ország vizsgálta ugyanezt a témát, ahol Pfizerrel és Sinopharmmal oltottak – a Pfizerrel itt kevesebben kerültek kórházba. „De ezt eddig is tudtuk, a Sinopharm alacsonyabb védettséget ad” – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy ez a kutatás nem számottevő, mert a kórházban kezeltek életkorát és társbetegségeit nem hasonlítja össze.
Szlávik attól tart az idei influenza-szezonra, hogy erősebben fog visszatérni a betegség, főleg akkor, ha nem lesz ismét kötelező a maszkviselés – a tavalyi influenza-járvány ugyanis részben ezért, részben pedig a távolságtartás miatt maradhatott el.
Szlávik János a több mint egy órás előadásából háromnegyed órát kérdésekre válaszolt, de a 24.hu kérdéseit nem olvasták fel számára. Az alábbiakra lettünk volna kíváncsiak:
- A harmadik oltással kapcsolatos táblázatot a kormány milyen adatok alapján rakta össze? Milyen eredmények alapján ajánlanak egy oltást a másikra?
- A vektorvakcinák esetében ugyanazt a vektoros vakcinát lehet egymás után adni harmadiknak is? Kell zsonglőrködni a különböző vektorokkal?
- Egyre több jóslatot hallani szakértők szájából is, mennyire szerencsés ez a közvélemény bizalma szempontjából?
