Április közepén írtunk arról, hogy visszaüt a kínai vakcinákkal kapcsolatos titkolózás, vagyis az a tény, miszerint a tesztek eredményeiről nem jelentek meg objektív, tudományos publikációk. Ma is ez a helyzet, és az is érthetetlen, miért nem végeznek, végeztek hazánkban átfogó vizsgálatot arra, hogy a Sinopharmmal beoltott emberek milyen effektív védelemmel rendelkeznek az új koronavírus ellen.
Magunknak kell megoldani?
A bizonytalanság azóta is csak gyűrűzik tovább, már Facebook-csoportot is létrehoztak azok, akik kínai vakcinát kaptak, de a teszteredmények mégsem mutattak ki antitesteket a szervezetükben. Az innen-onnan csepegő információkból úgy tűnik, ez a probléma elsősorban az idősebb korosztályt érinheti, a megoldás – szakemberek és külföldi példák alapján is – egy harmadik dózis beadása lehet.
Nemcsak magyar mentalitás, hanem teljesen természetes emberi reakció, hogy ha nincs protokoll, az ember próbálja a saját észjárása szerint megvédeni az egészségét. Itt írtunk hosszan arról a jelenségről, hogy egyes háziorvosok harmadik adagot is beadnak az olyan pácienseknek, akiknek két oltás után sincs kimutatható immunreakciójuk, míg mások nem. Sőt, vannak, akikRomániába utaznak, hogy a két Sinopharm után felvegyenek még két, általuk hatásosabbnak tartott Pfizer-vakcinát.
Szakembereket kérdeztünk arról, hogy a negatív teszt valóban a vírus elleni védelem hiányát jelenti-e, illetve milyen következményekkel járhat, ha valaki harmadik dózist vesz fel vagy „keveri a vakcinatípusokat.
Vélhetően immunválasz sincs
Kezdjük azzal, hogy a koronavírussal kapcsolatban még mindig több a kérdés, mint a válasz, igaz ez az antitestek jelenlétére is. Az antitest vagy ellenanyag a vírus blokkolására, elpusztítására termelődik mondhatni azonnal, ahogy a szervezet a kórokozóval találkozott – esetünkben ez a vakcinában lévő elölt vírus (inaktivált vakcina), annak egy része (fehérjealegység-vakcina), egy DNS-darabka másik vírusba csomagolva (vektorvakcinák) vagy RNS-darabka (mRNS vakcinák). Az antitestek jelenléte annak bizonyítéka, hogy az immunrendszer reagált, beindult a hatékony védelmet biztosító, rendkívül sokrétű és bonyolult folyamat.
A legtöbb vakcinánál létrejön a sejtes védelem is, kialakul a védettség, miközben a fenyegetés elmúltával az antitestek száma fokozatosan csökken, végül el is tűnnek. Ezért javasolt a tesztet a második dózis beadása után 10-15 nappal elvégeztetni, hiszen ilyenkor számíthatunk a legmagasabb ellenanyagszintre.
Elméletben tehát teljesen logikus módon, amennyiben nincs kimutatható antitest, akkor feltételezhetően a sejtes immunitás sem alakult ki, az illető nem rendelkezik védelemmel a koronavírus ellen. A gyakorlatban viszont számtalan tesztmódszer létezik, ezek különböző, nehezen összehasonlítható eredményeket adnak.
Ennél többet hivatalosan lebonyolított kutatások eredményei híján nem mondhatunk. Jön hát a kérdés, ez esetben indokolt-e harmadik dózis?
Mi legyen a harmadik?
A válasz igen, hiszen egyrészt számos államban ez már hivatalos protokoll – legutóbb Oroszország jelentett be újraoltási programot – másrészt pedig egy harmadik, emlékeztető (booster) oltás ártani biztosan nem árt. Az újabb dózis a meglévő védelmet megerősíti, a hiányzót pedig remélhetőleg aktiválja – akkor, ha a vakcina ugyanaz mind a három esetben.
De mi a helyzet a vakcina-variációkkal? Komoly kutatások folynak ezen a téren, és sikerült is bizonyítani, hogy az Astra Zeneca és a Pfizer kombinációja hatásosabb, mintha valaki csak az egyik gyártó vakcináját kapná. Csakhogy itt megint előjön a „titkolózás” következménye:
Ártani valószínűleg nem árt, ebből a szempontból minden vakcina biztonságosnak tekinthető, de vajon hogyan érinti a hatásosságot? Növelheti, de akár csökkentheti is. Egyelőre semmi nem biztos, mert ezt a kérdést külön klinikai vizsgálat tisztázhatja csupán, általában elég néhány száz emberen megnézni.
Magyarán sajnos tudományos eredmények és/vagy tapasztalatok alapján sem lehet egyértelmű választ adni arra, mivel jár, ha valaki a két dózis Sinpoharmra a megfelelő idő elteltével egy vagy két adag más vakcinát oltat.
Szembe kell nézni a problémával
Végezetül érdemes azt is megjegyezni, hogy az antitestek hiánya nem jelent teljes kiszolgáltatottságot, az átoltottság arányával egyenesen nő az egész társadalom védelme. Tegyük fel, kiderül, hogy a kínai vakcina a beoltottak néhány százalékánál nem elég hatásos. Magyarország mégis gyorsan megszerezte, rövid idő alatt beoltott vele nagyon sok embert, és ez a populáció tekintve nagyon helyes, pozitív tett volt.
Ami hiányzik, az a szembenézés képessége: tudni kellene megállni egy kicsit, kivizsgálni a hiányzó antitest problémakörét, majd az eredmények ismeretében kezelni a helyzetet.
