A Washington Egyetem kutatói megvizsgálták, mely agyterület felelős azért, hogy egyes emberek teljesen rá tudnak szokni a katasztrófahírekre. A Study Finds beszámolója szerint a kutatók azt találták, hogy a megküzdési mechanizmus, amivel az ember feldolgozza a bizonytalan, veszélyes időket, az agyi szerkezetből adódhat. A koronavírus-járvány alatt az úgynevezett „doomscrolling”, vagyis a rossz hírek vég nélküli görgetése a közösségi médiában általános megküzdési formává vált, hiszen a karantén miatt nagyon másra nem volt lehetősége az embernek. Emellett
A szakértők szerint a modern életvitelünk, különösen ez a „doomscrolling” viselkedés olyan agyi áramköröket írhat újra, amelyek évezredek alatt fejlődtek ki, hogy segítsenek túlélni a folyamatosan változó és bizonytalan világban.
A tudósok majomkísérlettel figyelték meg, melyik állat szeretné látni a pozitív és / vagy negatív kimenetelt, és melyik fordul el inkább, mielőtt lenne lehetősége rá. Mindezt ugyanúgy megtették a negatív és a pozitív híreknél is, tehát a viselkedés azt jelentette, hogy inkább nem kértek az információból, mindegy, hogy az milyen típusú volt.
A szakértők rájöttek, hogy az információéhség pozitív és negatív híreknél is ugyanúgy viselkedik: ha valaki szeret tudni a világ dolgairól, akkor az a pozitív és negatív információkat is akarja, aki pedig nem, az inkább teljesen elzárkózik mindkettő elől.
A kutatás során mérték a majmok agyi aktivitását is, és kiderült, hogy az úgynevezett elülső cinguláris kéreg felel az információkhoz való attitűd kialakulásáért. A ventrolaterális prefrontális kéregben pedig olyan sejtek találhatók, amelyek aktivitása visszatükrözi, hogy az állatok akarnak-e több információt tudni valamiről, vagy sem. Ezek a felfedezések például a szorongás vagy a kényszerbetegség jobb kezeléséhez is hozzájárulhatnak.
