Számos kutatás bizonyította már be, hogy genetikai szempontból vannak, akik reggel jobban funkcionálnak (ők a reggeli pacsirták), és akadnak, akik este tudják a maximumot nyújtani (éjjeli baglyok – ezek komoly tudományos szakzsargon kifejezései) – tréningezni persze lehet a szervezetet, hogy valamerre orientálódjon, de a kronotípusok alapvetően meghatározzák, honnan indul az ember.
Az Occupational and Environmental Medicine tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ezek a kronotípusok sokkal fontosabbak lehetnek, mint korábban gondoltuk: alapvetően meghatározhatják azt, hogy mennyit alszunk és hogy mennyire vagyunk hatékonyak a munkában, mindkét területen a reggeli pacsirták azok, amelyek jobban teljesítenek – írja az IFL Science.
Finn kutatók több mint 12 ezer résztvevőt vizsgáltak meg, 50-50 százalékban volt közöttük férfi és nő. A férfiak nagy része a reggeli pacsirta típusba volt sorolható, volt közöttük, aki a kettő között élte az életét, és viszonylag kevés volt, aki éjjeli bagolynak vallotta magát. Ugyanez az arány mutatkozott a nőknél is, de meg kell jegyezni, hogy a résztvevők 46 évesek voltak, ami magyarázhatja a koránkelést:
Érdekes, hogy az éjjeli baglyok a reggeli pacsirtákhoz képest rengeteg mindenben rosszul teljesítettek: kevesebbet aludtak, nagyobb eséllyel voltak munkanélküliek és egyedülállók (bár ez utóbbi nem feltétlenül a rossz teljesítmény jele), és rosszabbul is teljesítettek a munkában. Korábbik kutatások azt mutatták ki, hogy az egészségük is rosszabb.
Amíg azonban a kronotípusok pontos működését nem sikerül megérteni, egyelőre csak egybeesésről, és nem ok-okozatról beszélhetünk – mindenesetre ez már a sokadik olyan kutatás, ami hasonló eredményekkel zárul.
