Világszerte milliók élnek olyan betegségekkel, amelyek egyre több embert érintenek, és amelyeknél az immunrendszer megváltozott működése áll a háttérben. Ide tartoznak többek közt az atópiás eredetű betegségek: az atópiás dermatitisz vagy ismertebb nevén ekcéma, az asztma, a kétoldali orrpolipózisok túlnyomó többsége, és más allergiás kórformák. A kóros 2-es típusú gyulladás az immunrendszer túlzott aktivitása: ilyenkor az immunrendszer heves válasszal reagál bizonyos, egyébként teljesen ártalmatlan környezeti anyagokra: allergénekre, élelmiszerekre, de igen gyakran fordul elő az is, hogy semmiféle allergén nem mutatható ki.
A gyulladásos folyamatoknak három típusa van, ezeket számokkal szokás jelölni. A 2-es típusú, úgy tűnik, egyre több krónikus betegségnél jelentkezik, a szakértők pedig kezdik összekötni a különböző orvostudományi területeket, hogy minél több derüljön ki az összefüggésekről.
A 2-es típusú gyulladás általában összefügg az allergiával, és az egész testet érintő problémákat okozhat: az allergiás bőrbetegségtől kezdve a felső és alsó légúti allergiákon, asztmákon át az ételallergiáig szerepet játszhat, ezt pedig csak most kezdik el felfedezni a szakemberek – és most indul meg az együttműködés is a különböző szakágak között, abból a célból, hogy minél többet tudjanak meg a háttérben húzódó folyamatokról.
A kerekasztal résztvevői – Prof. Dr. Szegedi Andrea (Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Bőrgyógyászati és Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszék), Prof. Dr. Bata Zsuzsanna (Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika), Prof. Dr. Hirschberg Andor (Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő, Fül-Orr-Gége és Szájsebészeti Osztály), Prof. Dr. Tamási Lilla (Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Pulmonológiai Klinika), Dr. Nemes Éva (Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Intézet) egy ugyanezen témával foglalkozó, több mint 500 résztvevős online szakmai konferencia után azért vállalkoztak a sajtó képviselőivel történő eszmecserére, hogy ezzel is hozzájáruljanak az információátadás sikeréhez, és vele sokak életminőségének javításához.
A 2-es típusú gyulladás a szervezet különböző, a környezettel kapcsolatban lévő határfelületeit érinti, ide tartozik a bőr (a külső védelmi vonalunk), és a szervezet külső környezettel kapcsolatba kerülő belső felszínei: az orrnyálkahártya, a felső és alsó légutak, az emésztőrendszer. Az érintettek egy részénél
amelynek során társulnak a betegségek egymással egy jellegzetes sorrendben, vagyis már csecsemő- vagy kisgyermekkorban megjelenik az atópiás dermatitisz és az ételallergia, melyhez az iskoláskor környékén társulhat orrmelléküreg gyulladás, rhinitis, valamint allergiás eredetű asztma, még idősebb korban az orrpolipózis. Ez azt mutatja, hogy mögöttük közös patomechanizmus áll.
Az említett betegségek az életminőséget jelentősen rontják, a gyermek és a család számára is nagy terhet jelentenek. Az atópiás dermatitisz esetében az elviselhetetlenségig fokozódó viszketés, a bőr nedvedzése és vérzése, az alváshiány, az iskolából történő gyakori kimaradás, a fájdalom, a bőrtünetek miatti kirekesztettség mind rontja a betegek életminőségét. Asztma esetében a fulladástól, a rohamoktól való félelem; az orrlégzés, a szaglás és ízérzés elvesztése orrpolipózisban; felülfertőződések és alvási nehézségek nehezítik meg a betegek mindennapjait. Társadalmi elszigetelődés, kirekesztettség, stigmatizáció, a személyiségfejlődés sérülése mind a betegség következménye lehet. Az ételallergiák is komoly problémákat okozhatnak: jellemzően gyerekkorban jelennek meg, de egyre kevésbé sikerül még gyerekkorban kinőni őket, ami már csak azért is problémás, mert nehéz ilyenkor azt is biztosítani, hogy a gyerek megfelelő módon fejlődjön, és tartsa a diétát.
A probléma súlyát jelzi, hogy az asztma globálisan 358 millió embert érint – kontinenstől, országtól függően a 20-55 százalékuk nem kap megfelelő orvosi kezelést. Magyarországon a kezelt asztmás betegek számát 300 ezerre becsülik. Az atópiás dermatitisz prevalenciája Európában 4,4 (az USA-ban 4,9, Japánban 2,1) százalék. Vagyis
A krónikus rhinosinusitis (CRS) az európai népesség 7-27 %-ának okoz napi szinten kellemetlen tüneteket. A súlyos vagy nem megfelelően kezelt krónikus rhinosinusitis orrpolipózissal (CRSwNP) az USA-ban közel félmillió, Európa öt legnagyobb országában összesen több mint 400 ezer ember kénytelen együtt élni.
Az orvostudomány jelentős előrelépéseket tett a probléma megismerésének terén, és bár korántsem tudunk mindent, orvosi tudásunk bővült az elmúlt években. Ugyanakkor az ismeret- és információhiány a betegek körében még mindig fennáll és ez megnehezítheti kezelésüket. Léteznek és fejlesztés alatt is vannak a súlyos betegek számára tartós javulást, a betegség keretek között tartását és a jó életminőség fenntartását biztosító gyógyszeres terápiák. Ezen terápiás lehetőségek sora bővül, fontos, hogy a betegek is tisztában legyenek a lehetőségeikkel és tudatosan keressék a tudományos vizsgálatokkal igazolt, elérhető megoldást a problémájukra – hangsúlyozták a kerekasztal résztvevői.
