Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Tudomány bbc history

Villamos-nagyhatalom volt Budapest

Balázs Mór kitartásának és munkájának köszönhetően Budapesten született Európa első belvárosi villamoshálózatának magja.

Sokszor és – jogosan – büszkén emlegetett tény, hogy Budapesten épült meg a kontinens első földalatti vasútja, azt már viszont talán kevesebben tudják, hogy a magyar főváros a villamosvonalak tekintetében is hasonlóan a világ élvonalába tartozott. Azt pedig biztosan még kevesebben, hogy mindkét eredményben oroszlánrésze volt egy Balázs Mór nevű vállalkozónak, aki rendületlenül ostromolta a város vezetését az ötleteivel, majd ezek megvalósítása során is legyőzött minden akadályt.

Gőzvillamosra tett javaslatot

Bár Balázs Mór pontos születési helyét és idejét övezi némi bizonytalanság, valószínűleg 1849. április 5-én jött a világra Kohn Mózes néven Óbudán. A fiút már egyéves kora óta anyja második férje, egy Blasz Zsigmond nevű vagyonos kereskedő, magánzó nevelte. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem elődjében, a Joseph Polytechnicumban végezte, és több külföldi tanulmányutat is tett, többek között élőben tekintette meg a világ első, Londonban megépített földalatti vasútját is. A kiművelt ifjú a Siemens & Halske villamos vasúti vállalatnál kezdett dolgozni.

A gyorsan fejlődő magyar fővárosban az 1880-as években a lakosság számának már-már ijesztő ütemű emelkedésével, illetve a város területének gyors növekedésével természetesen folyamatosan terítéken voltak a közösségi közlekedés fejlesztésének lehetőségei is, de a döntéshozók elsősorban a már jól bevált lóvasutak hálózatának bővítésében gondolkoztak. Az 1885-ös országos kiállításhoz kapcsolódóan például a Podmaniczky és a Stáczió (ma Baross) utcai vonalak építéséről folytak hosszú előkészítő tárgyalások, amikor Balázs egy jóval korszerűbb megoldásra, a gőzvillamosra tett javaslatot a fővárosi vezetésnek.

Ilyen egyébként ekkor már sok helyen közlekedett a világban, sőt Debrecenben is működött egy, a belvárost a pályaudvarral összekötő vonal. Az ötletet elfogadták, részben azért is, mert a lóvasutak építésére az azokat üzemeltető cégnek előjoga volt, ám a társaság nem igazán vette figyelembe a főváros vezetésének igényeit, kéréseit.

A első belvárosi hálózat

Balázs 1886-ra már részletes, a város egészére vonatkozó távlati elképzeléseket is tartalmazó tervet tárt a főváros elé, ebben a vonalak egyes részeit már nem gőzzel, hanem villamos energiával működő kocsikkal képzelte el. Ez viszont valódi újdonság volt, hiszen a technológia kiforratlan volt, és a vezetékek elhelyezése is problémásnak mutatkozott. Az első, nem próbaüzemben működő, 1881-ben a Berlin melletti Gross-Lichterfeldében átadott villamosvonal után az azt megépítő Siemens & Halske a továbbiakban csak külvárosokra tudott megbízásokat szerezni, a belvárosi üzemet sokan elképzelhetetlennek tartották.

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei Teréz körút, Nyugati pályaudvar. A felvétel 1890 után készült

A budapesti próbavasút megépítésére Baross Gábor 1887. október 1-jén adott engedélyt, és november 28-án már meg is indult a közlekedés a Nyugati pályaudvar és Király utca közötti rövid szakaszon. A vezetékek problémáját a Siemens és Balázs Mór egy tökéletesített alsóvezetékes rendszerrel oldotta meg, a próbaüzem eredménye pedig meggyőző volt: Balázs a Stáczió és a Podmaniczky utcai vonalak megépítésére már rögtön villamos üzemre kapott engedélyt.

1889 nyarán és őszén mindkét vonalon beindult az immár rendes közlekedés, és ezzel megszületett Európa első belvárosi villamoshálózatának magja,

és az üzemeltetésre alapított vállalkozás, az 1891-ben részvénytársasággá alakult Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. pedig Balázs vezérigazgatósága alatt is szorgalmasan építette és bővítette a vonalakat, nem mellesleg szép profitot termelve, ami az ötletgazdából igen vagyonos embert faragott.

Ő adta meg a szárnyakat

De Balázs ezzel nem elégedett meg, hanem harcolni kezdett a következő nagy beruházásért, a földalattiért. Még a konkurenciával is kiegyezett annak érdekében, hogy elkezdődhessen a munka, az eredményt pedig ismerjük: mindössze 21 hónapos építkezés után, 1896. május 2-án átadták az utazóközönségnek az első, már kezdetektől villamos üzemre tervezett földalattit (a londoni vonalon ugyanis kezdetben gőzzel működő kocsik közlekedtek).

Érdemei elismeréseként Balázs 1896-ban nemesi címet kapott, de továbbra sem akart a babérjain ülni. Az akkoriban elsősorban Amerikában tért hódító magasvasutak terveit élesen elutasítva már a századforduló előtt egy budapesti metróhálózat tervét propagálta, amely egyébként elképzelései szerint a személyszállítás mellett teherszállításra is alkalmas lett volna. Ennek részletes terveit is benyújtotta a főváros vezetésének, ám nemcsak a döntéshozók, de saját szervezete sem bírta a tempót.

1897-ben egy németországi gyógykezelésre utazva lett rosszul a vonaton, néhány nappal később, augusztus 1-jén pedig meg is halt. Nagy tiszteletadás mellett temették el, de emléke a következő évtizedekben – talán nem függetlenül zsidó származásától – lassan feledésbe merült. Pedig – még életében – a Magyar Géniusz hasábjain a következő méltatás jelent meg róla: „Fejlődő fővárosunknak – bátran mondhatjuk – ő adta meg a szárnyakat; ahol ő a síneit lerakta, a földből bújtak ki a paloták. A közlekedésügy tekintetében Balázs Mór Budapestet tette a continens mintavárosává s valóban rászolgált, hogy a neve hálával legyen följegyezve.”

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.