A koronavírus-járványt érintő friss hírek közül most a legfontosabb az Angliában kialakult mutációkról szól, amely miatt Londonban és a szigetország délkeleti részén a korábbi tervekkel ellentétben sem lazítanak a szigorításokon, illetve amiért Hollandia után Belgium is megtiltotta a beutazást Nagy-Britanniából. Arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy az újonnan azonosított vírustörzs halálosabb lenne az eddig ismertnél, vagy hogy másként reagálna a vakcinákra, de 70 százalékkal fertőzőbb.
A laikus számára mindez így önmagában meglehetősen ijesztő, és a tudomány is úgy van vele: nagyon oda kell rá figyelni. Más azonban a köznapi ember és a kutatók aggodalma az új mutáció miatt, pánikra semmi ok. A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának virológusai a Virológia Pécs Facebook-oldalon reagáltak a hírre Újabb mutációk, mutációs kisokos címmel.
Állandó a változás, nem lankadhat a figyelem
A mutáció az evolúció, így a vírusok evolúciójának is egyik fő mozgatóereje, a koronavírus példájánál maradva folyamatosan keletkeznek újabb és újabb változatok. Némelyik feltűnő terjedést mutat és idővel dominánssá is tud válni, ilyen a D614G variáns, amely még az első hullámban jött létre és már az egész bolygón ez dominál.
Emellett változó gyakorisággal számos más mutációt is hordoznak és gyűjtenek egyszerre a különféle SARS-CoV-2 variánsok. A funkciót is érintő mutációk létrejötte extrém ritka, ám vegyünk figyelembe, hogy minél több fertőzésre van lehetősége a vírusnak, minél különfélébb és változatosabb helyzetekbe kerül ennek esélye is nő.
A funkciót megváltoztató mutációk mindig a legnagyobb evolúciós igényt szolgálják, ez lehet jobb terjedés, immunreakciók jobb csendesítése, antitestek kikerülése stb. Így érthető, ha a vírusnak az enyhébb megbetegedés, hosszabb fertőzés és nagyobb ürítés az érdeke, ettől marad fenn hatékonyabban és jut messzebbre.
A kockázatot a „nem tudjuk” jelenti
Egy mutációval kapcsolatos, tudományos igényű bizonyítás sajnos mindig időbe telik. A D614G-ről is az elmúlt hetekben érkeztek elsőként meggyőző laboratóriumi eredmények, amelyek alátámasztják (állatkísérletekkel és flaskás kísérletekkel), hogy nagyobb mennyiségben szaporodhat a felső légutakban. Ám szerencsére a korábbi variánsra (a nevezett mutációt még nem tartalmazó) létrejött antitestek ezt is jól kivédik.
És ezzel meg is érkeztünk a problémás mutációkhoz. Amennyiben egy vagy több változás is azonosítható az immunitásban fontos, és a vakcinák döntő többségének alapját adó tüskefehérjében, ráadásul ez a variáns gyors terjedést is mutat, arra mindenképp figyelni kell. Ez történt az angliai variánsnál.
Úgy tűnik, hogy a vírus eddig ismert mutációs sebességéhez viszonyítva felbukkant egy variáns, amely 10 hónapnyi mutációt gyűjtött magába, ezekből a tüskefehérje több ponton is érintett. A kockázatot ismét a „nem tudjuk” jelenti. Amíg nem tudjuk kizárni, hogy egy jó terjedést mutató mutáció nem érint kezelési lehetőségeket, vagy akár a következő hetekben érkező vakcinák hatékonyságát, érthető az óvatosság.
Új képességek?
A vírus genetikai nevezéktan szerint a B.1.1.7 variáns, egyik leginkább kockázatos, tüskefehérjét érintő mutációját pedig N501Y-nal jelöljük. Egyébként szám szerint 8 jelentős változást gyűjtött be csak a tüskefehérjét kódoló génben, amelyből csupán három lehetséges hatásáról van információ. A B.1.1.7 növekvő arányban okozza az angliai megbetegedéseket az eddig ismert variánsokhoz képest, bővülnek az érintett régiók és növekszenek a kapcsolódó esetszámok is.
A vírus ismert mutációs rátájánál némileg magasabb mutációs számmal rendelkezik, és ezekből több is érinti a kritikusan fontos tüskefehérjét. A tüskefehérje mutációkból háromról már ismertek korlátozott mennyiségű előzetes vizsgálati adatok azok funkcióban betöltött szerepére vonatkozóan. A névadó N501Y például
A valós kockázatot nem tudjuk. Amíg a kiterjedt laboratóriumi vizsgálatok le nem zajlanak, addig fő az óvatosság a járványügyi hatóságok részéről. A legfőbb kérdés, hogy a más variánsokra megszerzett immunitást érinti-e az új.
Ha változik, mi alkalmazkodunk
A szakemberek záró gondolatként megjegyzik, hogy a jövőben is várhatóak újabb mutációk, ez egy természetes folyamat. A mostani mutáns variáns különlegesnek számít, mert a vártnál több mutációs változást hordoz – ennek számos oka lehet, de időbe telik kideríteni. A kockázatot tovább növeli, és ennek tudható be a fokozott figyelem is, hogy jobb terjedést mutat, mint az eddigi variánsok – ne féljünk, ez önmagában még nem sokat jelent, gondoljunk a D614G-re.
A lényeg minden átlagember számára: a maszk, kézmosás, távolságtartás bármilyen mutációt követően is hatékony védekezés – a mindennapjainkat ezek nem érintik.
Amennyiben megtörténne, hogy a korábbi variánsokra kialakult immunitást „kikerüli” egy újabb, az nem törli el a vírusról alkotott eddigi tudásunkat és kifejlesztett fegyvereinket – adaptálni lehet ezeket. A végső szót a kockázatról a tudományos vizsgálatok után mondhatjuk ki, addig pedig marad az óvatosság.
