A pikkelysömör esetében is magasabb a kockázata más gyulladásos betegségek kialakulásának –emiatt is kulcsfontosságú a megfelelő hosszútávú kezelés, mert ha a pikkelysömört megfelelően kezelik, és a gyulladásos állapotot sikerül tartósan csökkenteni, akkor a társbetegségek megjelenési esélye csökkenthető.
Kevesebb kutatási eredmény szól a következő társbetegségekről, de egyre több a bizonyíték, hogy valóban a pikkelysömörrel együtt járhatnak: krónikus obstruktív tüdőbetegség, peptikus fekélybetegség, szexuális diszfunkció, alvási apnoé. Az alábbi társbetegségek viszont viszonylag gyakran jelentkeznek együtt a pikkelysömörrel.
Arthritis psoriatica, és egyéb más autoimmun betegségek
A pikkelysömör viszonylag gyakori betegség, a lakosság mintegy 2 százalékát érinti. A pikkelysömör mellett az ízületi gyulladás valamilyen formája mintegy 10-20 százalékéban alakul ki. Magyarországon körülbelül 150-200 ezer ember él pikkelysömörrel, és 15-40 ezer esetben beszélhetünk ízületi gyulladás kialakulásáról is. Egy 2012-es, a Journal of the American Academy of Dermatology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a pszoriázissal küzdőknél kétszer akkora eséllyel alakul ki más autoimmun betegség is, mint azoknál, akiknek nincs pikkelysömörük.
A pikkelysömör megfelelő kezelése nélkül az egyik leggyakrabban kialakuló probléma az ízületi gyulladás, amelyet artritis pszoriatikának neveznek. Az ízületi érintettség megjelenhet enyhe vagy akár súlyos, mozgást is korlátozó formában. Az első tünetek között jelentkezik a kéz és a láb kisízületeit (ujjakat) érintő sokízületi gyulladás, fájdalom, vagy a körmök pikkelysömörös gyulladásával együtt járó kézujjak utolsó (köröm-) perceinek gyulladása.
A gyulladásos bélbetegségek legismertebb és leggyakoribb formái a Chron’s betegség és a colitis. Mivel hasonlóan a pikkelysömörhöz, ezek a betegségek is gyulladásos elváltozások, minden szempontból nagy jelentőséggel bír a gyulladásos állapot csökkentése. Szerencsére ezeknek a gyulladásos bélbetegségeknek a kezelésére is van lehetőség, szükség esetén a pikkelysömört és gyulladásos bélbetegséget kezelő szakemeberek közösen alakítják ki a beteg számára legelőnyösebb, személyre szabott kezelési folyamatot.
Szív- és érrendszeri betegségek
A szervezet folyamatos gyulladásos állapota miatt a pikkelysömörös betegeknél fokozott lehet a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. A szív-érrendszeri elváltozások megjelenhetnek szívroham, stroke, szívritmuszavar, illetve szívbillenytű-elégtelenség valamelyik formájában.
A krónikus szisztémás gyulladás a magas vérnyomás esélyét is megnöveli, ami azért jelenthet komoly problémát, mert ez is hajlamosít a fenti betegségek kialakulására. Ezzel ördögi körbe is kerülhet a pikkelysömörös beteg: a bőrbetegség magas vérnyomást, ami gyulladásos szív- és érrendszeri betegségeket okoz, ami rosszabbít a pikkelysömör állapotán.
Metabolikus szindróma
A metabolikus szindróma tulajdonképpen egy tünetegyüttes összefoglaló neve: világszerte rendkívül gyakori betegség, amelyre az elhízás, magas vérnyomás, magas vércukorszint és kóros vérzsír-összetétel (diszlipidémia) jellemző. Ez is megnöveli az esélyét a szívbetegségeknek és a stroke-nak, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását is elősegíti.
A pszoriázis önmagában is kockázati tényezője a cukorbetegség kialakulásának, minél súlyosabb a pikkelysömör állapota, annál nagyobb a valószínűsége az inzulinrezisztencia vagy a cukorbetegség megjelenésének.
Krónikus vesebetegség
Az enyhe pikkelysömörtől szenvedőknél kevésbé, de a közepes és súlyos pszoriázis megnöveli az esélyt a krónikus vesebetegség kialakulására.
Szorongás és depresszió
Nemcsak a testi, hanem a lelki vetületét is meg kell említeni a pikkelysömörnek: az egyébként kezelhető betegség fellángolása, rosszabbodása a pszichére is rányomja a bélyegét. A pikkelysömörben szenvedők jelentős része tapasztal szociális szorongást, megemelkedett stresszt és depressziót a betegsége miatt. Az is gyakori, hogy ezek a lelki tényezők még tovább rontanak a beteg állapotán, ezáltal belekerülhetnek egy ördögi körbe, amiből nagyon nehéz kitörni. A szorongás és a depresszió pedig a beteg mindennapi életére is rányomja a bélyegét.
Az orvostudomány rendkívüli áttöréseket ért el az elmúlt években a pszoriázis kezelési lehetőségeiben. A személyre szabott terápia nemcsak a páciensek stigmatizáló tünetein segíthet, hanem akár elkerülhetővé teszi a társbetegségek kialakulását vagy súlyosbodását is.
Kiemelt kép: Getty Images