A Mars szeptember 9. óta hátráló mozgást végez a Halak csillagképben. Kora este kel, az éjszaka nagy részében megfigyelhető a déli égen, ragyogó vörös fénye miatt eltéveszthetetlen. Fényessége továbbra is gyorsan nő, -1,8m-ról -2,5m-ra, látszó átmérője 19˝-ről 22,4˝-re változik – írja a Magyar Csillagászati Egyesület Égi kalendáriuma.
Az éjszakai égbolt jobb ismerői a hajnali keleti ég ragyogó fehér fényű égitestét, a Vénuszt is megfigyelhetik. Az ekliptika meredeken áll a látóhatárhoz viszonyítva, emiatt sokáig látszik: a hónap elején közel négy, a végén három és fél órával
kel korábban, mint a Nap.
A Szaturnusz hátráló, majd 29-től előretartó mozgást végez a Nyilas csillagképben. Éjfél körül nyugszik, az éjszaka első felében kereshető a délnyugati ég alján. Fényessége 0,4m, átmérője 18˝. Az Uránusz folytatja hátráló mozgását a Kos csillagképben, a késő esti órákban kel, az éjszaka nagyobb részében látható.
