Tudomány

Budapesten végre az állatok jogai is számítanak

Az ebrendészeti telep modernizálása, az ivartalanítás támogatása, kutyafuttatók, járőrszolgálat, szigor a szaporítók ellen és a budapesti „vadvilág” segítése – a frissen kinevezett fővárosi állatvédelmi ombudsmant, Szabó Rebekát kérdeztük az önkormányzat által meghirdetett állatvédelmi célokról, és azok megvalósításáról.

Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltként tavaly nyáron fogalmazta meg az úgynevezett Budapesti Állatvédelmi Charta létrehozását, ami „összefoglalja és rögzíti a Budapesten élő állatok értékének és természetes igényeinek elismerését”, illetve „azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a Budapesten társként és a természetben velünk élő állatokért megteszünk 2019. októberét követően”. Ide kattintva olvashatja az akkor megfogalmazott célokat és alapelveket, amelyek a hónapok óta folyó háttérmunka eredményeként lassan kezdenek gyakorlati formát ölteni. Pontosabban az első lépés megtörtént, amikor a főpolgármester Szabó Rebekát, a Párbeszéd Magyarországért alapító tagját, Zugló jelenlegi alpolgármesterét nevezte ki állatvédelmi „ombudsmanná”.

A hivatal közleménye szerint a politikus főpolgármesteri megbízottként, díjazás nélkül, társadalmi munkában látja el feladatát – ezzel pedig a folyamat új lendületet kap, elkezdődik a kampányban beharangozott állatvédelmi charta pontjainak megvalósítása.

Azon túl, hogy egy választási ígéret megvalósításáról van szó, az állatvédelem, a társ- és vadállatokkal való együttélés természetvédelmi és társadalmi szempontból is fontos, aktuális téma. Az egyébként biológus végzettségű, politikai karrierje előtt ökológus kutatóként dolgozó Szabó Rebekát arról kérdeztük, milyen gyakorlati célok megvalósítását tervezi Budapest vezetése.

Mit csinál az állatvédelmi ombudsman?

Kezdjük azzal, hogy a dokumentum két területen fogalmaz meg tennivalókat. A klasszikus értelemben vett állatvédelem mellett Budapest élővilágára komplex ökológiai egységként tekintve szándékozik azt óvni és segíteni. Kiemelve ember és természeti környezet egymásra utaltságát, felelősségünket, illetve ember és állat harmonikus együttélésének megteremtését.

Az „állatvédelmi ombudsman” esetünkben köznyelvi elnevezés – hivatalosan főpolgármesteri megbízott –, egy hatáskörrel nem bíró új tisztséget jelent:

Témákat javasol, elősegíti és figyelemmel kíséri a célok megvalósítását, közvetít az érintettek között, véleményt nyilvánít a területét is érintő kérdésekben. Úgy is mondhatjuk, az állatok és a természet érdekképviselője, szószólója a fővárosi döntéshozatalban

– mondja a 24.hu-nak Szabó Rebeka.

Téma pedig akad bőven. Összesített fővárosi statisztikák ugyan nincsenek, de az országos átlagot visszabontva, a kerületi ebösszeírásokból, oltási bejelentésekből kiindulva Budapesten csak kutyából közel negyedmillió él velünk társállatként, és a gazdátlan ebek száma is több ezerre tehető. Macskák esetén még megbecsülni sem lehet e kategóriákat. Az állatvédelmi charta első pontjai nem véletlenül a gazdátlan állatok számának visszaszorítását célozzák.

Költözik az Illatos út

Az Illatos úti ebrendészeti telep szerencsére már évek óta nem egy élő temető, ahogyan még sokunk tudatában élhet. Állatvédő civilszervezetek aktív segítségével helyhiány miatt már egyetlen kutyát sem ölnek meg, működésükben egyre hangsúlyosabb a szakmaiság és az állatszeretet, aktívabb a gazdakeresés és a bekerült négylábúak gyógyítása is. Ettől függetlenül a hely fizikai adottságai okán a lehetőségek erősen korlátozottak, zöldfelület nincs a környéken sem, egyáltalán nem vonzó helyszín az örökbefogadáshoz.

A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Állategészségügyi Szolgálatának munkatársa jutalomfalattal motivál egy kutyát egy futópadon, az Illatos úti telepen Fotó: Mohai Balázs /MTI

Rendkívül fontos ezért olyan önkormányzati ebrendészeti telep és egyben menhely kialakítása, amely nemcsak hatósági feladatait képes magas színvonalon ellátni, de az örökbefogadáshoz is megadja az optimális feltételeket. Kezdve az egészségügyi ellátáson, a kutyák szociális fejlesztésén, nevelésén át a kellemes környezet kialakításáig hosszan sorolhatnánk. Szabó Rebeka szerint bár ez egy nagy léptékű, sok egyeztetéssel és költséggel járó projekt, a szándék megvan rá:

az „Illatos út” költözése és megújulása még ebben az önkormányzati ciklusban végre elérhető célként körvonalazódik.

Ivartalanítás, szaporítók

A menhely logikusan csak az utolsó lehetőség, a lényeg az lenne, hogy minél kevesebb állat kerüljön utcára. A charta következő pontjai közt szerepel a már Zuglóban is kipróbált  kedvezményes ivartalanítási program kiterjesztése, illetve a kóbor állatok ivartalanításának támogatása, ezzel is kontroll alatt tartva az állományt. Ugyanezt szolgálja a kutyák és macskák chipezésének támogatása, ösztönzése és ellenőrzése.

Mindkét témában elkezdődtek az egyeztetések, az anyagi vonzat mellett ugyanis sok szereplőt kell egy asztalhoz ültetni és megszervezni a közös munkát

– jegyzi meg Szabó Rebeka.

Egy újabb pont a chartában, a „könyörtelen fellépés a szaporítók ellen” a politikus szerint is igen ambiciózus törekvés. A tevékenység gyakorlatilag illegális, állatkínzásnak minősül, van ellene jogszabályi háttér, de úgy működik, mint a feketepiac: amíg kereslet mutatkozik „olcsó” társállatokra, addig marad a kínálat is. Az állatszaporítók feltérképezése és felszámolása ismét széleskörű összefogást és a civilekkel való együttműködést igényel, és nagyon fontos a lakosság meggyőzése: ne vásároljunk ilyen állatot.  „A siker érdekében külön munkacsoportot alakítunk” – mondja Szabó.

Járőrszolgálat, önkéntesek és kutyafuttatók

Érdekes pont az állatvédelmi járőrszolgálatok erősítése és összehangolása, ami viszont nem kifejezetten a mostanában többször is javaslatként megjelenő „állatrendőrség” megalakítását jelenti. Utóbbi fogalom jogilag nem teljesen kidolgozott, a megfelelő jogszabályok megalkotása pedig a parlament feladata. Aminek elterjedésében Budapest segíthet, az nagyjából a polgárőrség rendszeréhez hasonlítható: civil állatvédő járőrök, akik a várost járják, hívásra helyszínre is mennek, állatot fognak be, vagy szükség szerint (például állatkínzás esetén) rendőri intézkedést kérnek. Jelenleg is vannak erre jó példák több kerületben is, az állatvédők hatékonyan, gyorsan cselekednek, és sok esetben a rendőrséggel való együttműködésre is pozitív tapasztalatok vannak.

A charta több eleme szól érzékenyítésről, tájékoztatásról, civil szervezetek támogatásáról, és Szabó Rebeka is hangsúlyozza: civilek nélkül nem megy. A fővárosi állatvédelem fontos alapja a civil szféra a maga elkötelezettségével, tapasztalataival, hatékonyságával. Munkájuk összehangolására és segítésére már vannak ötletek, a következő hónapok egyeztetéseinek ez lesz az egyik fő témája.

Önkéntes játszik kutyákkal a Kutya-segélyszolgálat Alapítvány budapesti menhelyén 2020. április 1-jén. Fotó: Koszticsák Szilárd /MTI

Ebben a körben szerepel még, hogy a főváros támogatni fogja a kerületeket „színvonalas kutyafuttatók” kialakításában. Szabó Rebeka szerint is szükség van ilyenekre, de egyetért azzal, hogy önmagában a kutyafuttatók nem oldják meg a kutyák, kutyatartók és a környék lakossága közt rendre kialakuló vitás kérdéseket, problémákat. Leginkább a gazdák érzékenyítésére lenne szükség, odafigyelni egymásra, és mindennek alapjaként elérni a kutyák legalább alapvető képzését. Utóbbi kapcsán merül fel sokszor a kutyajogsi bevezetése – tanfolyamhoz és sikeres vizsgához kötni az ebtartást –, ám ilyesmire jelenleg nincs szándék.

Budapesti vadon

A folytatás már a „vadvilágról” szól, és itt hangsúlyozottan nemcsak az úgynevezett helyileg védett, eddig is szigorú szakmai szempontok szerint kezelt természeti értékekről van szó, hanem a városi ökoszisztéma egészéről. A politikus szerint a fajok megőrzésének  leghatékonyabb módja az élőhelyek megóvása és fejlesztése, de városi környezetben szükséges lehet egyes  fajokat kiemelten kezelni, és érdekükben célzott intézkedéseket is tenni.

Építkezéseknél, parkosításnál, zöldterületek kezelésénél, panelfelújításnál stb. fontos szempont lesz az ott élő állatok megóvása, ha lehet életfeltételeik javítása.

Ami a célzott lépéseket illeti, jelentősen nagyobb területen szorgalmaznák  a kémiairól a biológiai szúnyogirtást, és a következő években fecskefészkeket, madár- és denevérodúkat, sőt méhlakásokat helyeznek ki, és „beporzóbarát” növényzetet telepítenek városszerte.

Kiemelt kép: Marjai János /24.hu

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.