„Az agyunkat másodpercenként több mint 40 milliárd információ éri, amiből 40 az, ami tudatos. Ráadásul a döntéseink 90-95% érzelmi alapú, mégis a virológusok racionális érvekkel próbálják az embereket meggyőzni. Szemben az ellentáborral, aki tudatosan használják a meggyőzés eszközeit. Ezért nő a vírustagadók száma napról napra” – emelte ki Dr. Újszászi Bogár László meggyőzéstechnikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A magyar meggyőzéstechnikai kutató szerint a kommunikációs szakembereknek is fel kell venniük a harcot, nem csak a virológusoknak.
Számos magyar virológus hívta fel már a figyelmet arra, hogy mennyire veszélyes, hogy folyamatosan nő a vírus- és járványtagadók, valamint az oltásellenesek száma Magyarországon. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja víruslaborjának vezetője szerint
és inkább azoknak hisznek, akik szerint csak pánikkeltés van, nincs is igazi járvány. Nem csupán Magyarországon van jelen ez a probléma, hanem számos más országban is. A romániai lakosság valamivel több mint 12 százaléka szerint kitaláció a koronavírus – derül ki a Novel Research által a Provident Financial Románia megrendelésére készített közvélemény-kutatásból.
Dr. Újszászi Bogár László szerint ez nem meglepő, mert az emberi agy pontosan ugyanúgy működik a világ bármely részén. „A gondolkodás során az agyunk glükózt von el a szervezettől, amit gyorsan le akar állítani a testünk. A szakemberek még azt is igazolták, hogy amikor választanunk kell alternatívák közül, akkor az agyunkban ugyanaz a rész aktivizálódik, ami a fájdalom érzete során is. Tehát jóformán büntet az agyunk, ha sokat gondolkodunk.”
A kutató szerint a döntéseink egyszerűsítése mellett az érzelmek kulcsfontosságú szerepére is fel kell hívni a figyelmet. Több agykutató is igazolta, hogy azoknál a pácienseknél, akiknek sérült az agyuk érzelmekért felelős része, nehézséget jelentett a döntések meghozatala, még az olyan egyszerű döntéseké is, hogy mikorra beszéljék meg a következő időpontot.
„Tehát, ha az érzelmekre nem apellálunk a meggyőzés során, nem érhetünk el sikert.” Mivel ez sokszor a szakértőknél elmarad, ezért az emberek nagy része az áltudományos nézeteket osztja helyettük, amelyek bőven tartalmaznak ilyen elemeket – emelte ki.
Közös ellenségképet építenek, egyéni történetek használnak statisztikák helyett, konkrét, kézzel-fogható magyarázatokat adnak a kérdésekre, még ha azok szakmailag hamisak is. Az információk ilyen típusú tálalásával kognitív energiát tud spórolni az emberek agya, és ezáltal meggyőzőbbnek találják az elmondottakat. Ezzel szemben a szakemberek, a virológusok, statisztikákat használnák, bizonytalan válaszokat adnak, és további kérdéseket tesznek fel, sokszor bizonytalanságot sugallnak. A maszkhasználat kapcsán képviselt komplex, bizonytalanságot sugalló szakértői nézetek az egyik oka annak, hogy a buszon, boltokban egyre többen nem hordanak maszkot.
„Pedig az igazságot is lehet hatékonyan kommunikálni a meggyőzéstechnika tudományának eszközeivel. Amíg a szakembereket nem kezdenek alkalmazkodni az emberi psziché működéséhez, drasztikusan nőni fog a vírus- és járványtagadók száma Magyarországon” – hangsúlyozta a szakértő.
