Miért nem metrikus rendszert használnak az amerikaiak?

Mérföld, gallon, font: az Egyesült Államokban magyar szemmel nézve nagyon furcsa mértékegységeket használnak. Ennek hátterében egy balszerencsés utazás, a hazafiság, a politikai stabilitás, illetve a hagyományos francia–amerikai kapcsolatok állnak.
Korábban a témában:

Ken Alder, az Illinois-i Északnyugati Egyetem történésze átfogóan foglalkozik a mértékegységek kérdésével, 2003-ban The Measure of All Things (Minden dolgok mértéke) címmel jelent meg könyve a témában. A kutató úgy véli, a mértékegységek kiválasztása egyszerre banális és unalmas, mégis fontos folyamat, hiszen alapvetően határozza meg az emberek életét és interakcióit. Mértékegységek nélkül nincs összehasonlítás vagy gazdaság, megjelenésük ezért komoly lépés volt fajunk történetében.

Az 1790-es években, a francia forradalom idején a kormány arra kérte fel a Francia Tudományos Akadémiát, hogy hozzon létre egy logikus és egységes rendszert. A tudósok a természetben fizikailag számszerűsíthető egységet akartak, hogy az kiállhassa az idők próbáját. Úgy döntöttek, egy méter legyen a Föld körméretének tízmilliomoda, ezzel indult meg a metrikus rendszer kialakulása. Ez egy alapegységen belül igen egyszerű váltásokkal dolgozik, és ezt használja ma az országok többsége. De akkor miért tart ki hagyományos rendszere mellett az Egyesült Államok?

Kép: Getty Images

Az amerikai rendszer számos kusza, a középkori Angliáig visszavezethető rendszerből fejlődött ki. George Washington 1790-ben állapította meg, hogy egységesítésre van szükség, a tízes számrendszeren alapuló váltást viszont csak a pénznél sikerült bevezetniük.

Az idők során többször próbálkoztak reformmal, de a brit eredetű rendszer túlságosan beivódott a gazdaságba és a társadalomba.

Valójában a forradalom előtt Franciaországban is számos alkalommal kísérleteztek. Alder szerint a mértékegységek sokszor városonként eltértek, és ezen csak a felvilágosodás, illetve a forradalom hatására tudtak változtatni. Úgy tűnt, hogy a reform a Franciaországgal ekkor szoros politikai kapcsolatban álló Amerikát is eléri, Thomas Jefferson 1793-ban még egy francia tudóst is meghívott az államokba. Joseph Dombey az új standard tömeget jelentő, egy kilogrammos rézhengert szállította volna magával, hajója azonban a rossz idő miatt brit kalózokhoz sodródott – a tudós fogságban halt meg.

Alder szerint további fontos tényező volt az eredeti rendszer megtartásában, hogy nem minden amerikai viszonyult úgy a franciákhoz, mint Jefferson: sokan kifejezetten bizalmatlanok voltak a távoli országgal szemben. Az Európában született új rendszer bevezetése ráadásul a hagyományok miatt is nehézkes volt, még Franciaországban is közel száz évbe telt, mire sikerült teljesen átállni.

Az utolsó faktort a politikai stabilitás jelenti. Alder úgy gondolja, hogy a mértékrendszerek megreformálásához zavaros időszakokra van szükség. Bár a polgárháborúval Amerika közel került egy ilyen helyzethez, valójában a függetlenségi háború óta nem adódott lehetőség a forradalomra.

AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEI

Mindig is foglalkoztatott valami, amire nem találtad meg a választ, esetleg nem volt időd utánajárni? Küldd el nekünk, és mi választ adunk az élet nagy kérdéseire.

Kövess minket rendszeresen, lehet, hogy a te kérdésed lesz a következő?!

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.