Tudomány zöldövezet

Tengerparti hangulatot varázsolnak a hazai kabócák

Sokan mediterrán tengerpartokhoz kötik a kabócák dalát, pedig ugyanaz a „hangos” faj, az óriás-énekeskabóca itthon is őshonos. És egyre többet hallhatjuk, ami feltehetően a klímaváltozással áll összefüggésben.
Korábban a témában:

A kabócák „énekét” lehet a flexeléshez hasonló idegtépő ricsajként vagy a természet megnyugtató duruzsolásaként értelmezni, ám aki már egyszer is hallotta az ember tarkóját is végigborzoló hangot, soha nem felejti el. A mediterrán nyár alapkelléke a kabócadal, sokan a tengerparti nyaralás emlékeként hozzák haza magukkal.

Ezért is feltűnő, amikor Magyarországon, akár az északi határszélen a jól ismert ciripelés hasít a csendes, nyugodt délutánba, hiszen jócskán kisarkítva úgy vagyunk vele, itthon a tücsök ciripel, Horvátországban pedig a kabóca. Ám az országot járva vagy csak a közösségi oldalakat böngészve egyre gyakrabban csodálkozunk rá: itt is, ott is megjelentek a kabócák.

Tekintve, hogy a klímaváltozással hazánk időjárása is egyre melegebbé válik, adja magát a feltételezés, miszerint a rovarok „felvándoroltak” a déli, mediterrán területekről. Csakhogy Dr. Merkl Ottó entomológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa a 24.hu-nak elmondta, nem egy újabb idegenhonos faj felbukkanásáról van szó.

A szóban forgó faj, az óriás-énekeskabóca őshonos, védett fajunk, amelyre minden bizonnyal kedvezően hat az enyhülő klíma, ezért populációja növekszik.

Szipókás rovarok

A kabócák mintegy 42 ezer fajjal képviseltetik magukat a Földön. Rendszertanilag a szipókás rovarok rendjébe tartoznak – ez nekünk hatalmas szám, hiszen gondoljunk bele: az összes emlősfaj száma nem egészen 6500, a kétéltűeké 6000, a hüllőké 8000, a madaraké 10 ezer, a halaké 29 ezer. De a rovarok világában mondhatni semmiség, hiszen a bogarak rendjébe több mint 400 ezer fajt sorolunk.

A „szipókás” megkülönböztető jelző a speciális szájszervükre utal: a poloskák nagy részéhez és a levéltetvekhez hasonlóan minden kabóca növényevő. Szipókájukat beleszúrják a növényekben futó edénynyalábokba, és onnan szívogatják a nedveket. Lárváik a növényzeten vagy – az énekeskabócák esetében – a földben növekszenek, táplálékukat odalent a fák gyökereinek nedvei jelentik, mielőtt „kihagyva” a báb állapotot, a felszínre mászva imágóvá vedlenek. A lárvaállapot igen hosszúra is nyúlhat:

Amerikában él a tizenhét éves kabócának nevezett faj, amelynek a lárvái 17 esztendeig fejlődnek a talajban, és egyszerre bújnak elő, hatalmas tömegben elárasztva a keleti államokat. Senki nem tudja, hogyan számolják a föld alatt az éveket, és mi alapján kezdik meg egyszerre a rajzást

– jegyzi meg Merkl Ottó.

Lámpahordó kabóca. Fotó: Marek Stefunko / Biosphoto / Biosphoto via AFP

Egyes fajok rendkívül színpompásak, míg mások szürkés, barnás színnel inkább igyekeznek beolvadni a környezetbe, és a testméretük is változatos: a trópusokon egyesek jó arasznyira is megnőhetnek, míg mások a fél centis testhosszt is alig érik el.

A leghangosabb zenész az óriás-énekeskabóca

A kabócák „dala” érdekes kérdés, az ember számára is jól érzékelhető módon az énekeskabócáknak nevezett csoport képes „zenélni”. A kisebb fajok is kiadnak számunkra hallhatatlan ultrahangokat, de erről kevés kutatási eredmény áll rendelkezésre, emellett sokuk nem is ciripeléssel „zajong”, hanem lábával dobol a növényeken. A hangadásnak a párválasztásban van fontos szerepe, de előbb ismerjük meg a hazánkban egyre gyakoribb dalnokot.

Magyarországon megközelítőleg 600 kabócafaj honos, ezen belül az énekeskabócák kevesebb, mint tíz fajjal képviseltetik magukat, ám közéjük tartozik a maga majdnem öt centiméteres hosszával a társaság legtermetesebb tagja, az óriás-énekeskabóca. Ugyanaz a faj, amelyet mediterrán országokban látunk, hallunk nyaranként.

A lárvák 2–3 évig fejlődnek a földben, majd előbújnak, felmásznak egy fa törzsére, kültakarójuk felreped, és előbújik a kifejlett rovar. Ezek után már csak egyetlen céljuk van: párosodni.

Hangot csak a hímek adnak ki, egy kitinlemezt »pattogtatnak« olyan gyorsan, hogy az emberi fül folyamatosnak hallja, a lemez mögött pedig egy speciális üreg gondoskodik a hang felerősítéséről

– magyarázza a szakember.

Szerelmes dal

A nőstényeket vonzza a hímek „éneke”, a hangerő és az eszeveszett tempó egyenes arányban áll az egyed életerejével, magyarán a hangosabb hím vonzóbb a másik nem számára. Párzás után a hím elpusztul, és a nőstények élete is véget ér, amint lerakták petéiket a fakérgek repedéseibe.

Mivel tehát a szerelemhez kötődik, a kabócák énekét csak a párzási időszakban, hazánkban július-augusztus folyamán hallgathatjuk.

Merkl Ottó egyetért vele, hogy egyre több helyen hangzik fel hazánk területén az óriás-énekekabóca dala, de hogy ennek mi az oka, azt még nem kutatták alaposabban. Feltehetően arról van szó, hogy a rovaroknak általában előnyösebb a melegebb időjárás, az enyhébb telek, így minden bizonnyal az énekeskabócák egyedszáma is növekedésnek indulhatott az utóbbi időszakban. És most érte el azt a szintet, hogy országszerte felfigyeltek rá az emberek.

Óriás-énekeskabóca. Fotó: Tristan Lafranchis / Biosphoto / Biosphoto via AFP

Sikít a cincér

Végezetül érdemes megjegyezni, hogy a már-már fülsértő percegés mögött joggal gyaníthatjuk az óriás-énekeskabócát, ám a szelíd ciripelésre sem kell zsigerből rávágni a tücsköt. Sőt, kertekben, parkokban feltehetően szöcskéket hallunk, szikkadt réteken sáskák húzzák a magukét, a tücskökön kívül hazánkban ugyanis ezek a rovarok adnak ki hangot akkor, ha nyugalomban, biztonságban érzik magukat, és párra vágynak.

Ellentétben például a cincérekkel, amelyek olyankor hallatnak viszonylag erős hangot, ha ragadozó kapja el őket. Egy madár, de az ember is annyira meglepődhet a „visító bogártól”, hogy elejti, a zsákmány pedig egérutat nyerhet.

Kiemelt kép: Jean Venot / Biosphoto / Biosphoto via AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.