Azt már egy ideje tudjuk, hogy a delfinek például nagyon szociális lények, és akár érdekbarátságokat is képesek kötni. Most kiderült, hogy a cápák is hasonlóan barátkoznak, és vannak olyan fajok, ahol a hosszú évekig tartó barátság sem ritka – írja a Science Alert.
A Proceedings of the Royal Society B tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a cápák akár éveken át tartó barátságokat, szociális köröket is képesek kialakítani. A cápatársadalmak stabil, komplex szociális struktúrákat hoznak létre, amelyeket sokáig fenn is tartanak.
A szürke szirtcápa (Carcharhinus amblyrhynchos) például jellemzően kialakít magának egy otthont, egy bázist, ahová a szociális körével mindig visszatérhet. Lehet, hogy fürkészés és portyázás közben messzire elvándorolnak, de mindig visszatérnek a bázisra.
Az ilyen bázis létrehozása egyértelműen fontos az állatoknak: menedéket nyújthat, ahol a védtelen utódokat lehet gondozni. Csakhogy a szirtcápa se nem keres menedéket, se nem gondozza különösebben az utódait, így kérdés, hogy miért térnek mindig vissza haza. A Florida Nemzetközi Egyetem kutatói most ezt vizsgálták meg.
A megfigyelések alapján kiderült, hogy az állatok viselkedése egybeesik azzal, amit a szakemberek fissziós-fúziós társadalomnak hívnak: kisebb csoportokat jelent, amelynek tagjai közül mindig más indul élelemért, más pedig „otthon” marad. Az is feltűnt a kutatóknak, hogy kialakultak cápabarátságok is két egyed között, akik hosszabb időszakon, sokszor éveken keresztül mozogtak együtt.
A csoportosulások oka valószínűleg az információmegosztás volt, de ha egy közösség túlnőtte magát, feloszlott – az információmegosztás előnyei háttérbe szorultak a túlzsúfoltsággal szemben. Alapvetően azonban azért alakultak ki ezek a közösségek, hogy a cápák sikeresebben szerezhessenek élelmet maguknak.
