Megjelent az első számottevő tudományos tanulmány a BCG-oltás és a koronavírus kapcsolatáról: a Michigani Egyetem kutatói kiszámolták, hogy az Egyesült Államokban 80 százalékkal kevesebb ember hunyt volna el akkor, ha legalább 2000-től bevezették volna kötelezően a vakcinát – írja a Medical News Today. A tuberkulózisra adott BCG különlegessége, hogy bár 100 százalékos védelmet nem nyújt, több kórokozóval szemben is meglehetősen hatékony.
Korábban a WHO adott ki arról közleményt, hogy semmi nem bizonyítja a BCG védőoltás hatásosságát a koronavírus ellen, mindezt azért tette azonban, mert akkor még tényleg nem volt a koronavírussal kapcsolatos konkrét kutatás. A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent tanulmány most az első igazi számottevő papír ebben a témában.
Korábbi kutatások is foglalkoztak már a témával, május elején például kutatók egy csoportja olyan mechanizmust azonosított, amely szerepet játszik a vakcina hatékonyságában. A mostani kutatás nem biológiai módszerekkel, hanem statisztikával próbálja megoldani a problémát: nem a teljes abszolút betegszámot és halálozási számot vizsgálja, hanem az országokban megjelenő beteg- és halálozási szám emelkedését.
A torzulások elkerülése érdekében minden országban az első 100 beteg, illetve az első haláleset utáni 30 napot vizsgálja, mert ekkor még az országok lejelentési módszerében is nagyon kevés hiba található. Figyelembe vették az olyan befolyásoló tényezőket is, mint hogy mennyi az idős ember egy adott országban, milyen sűrűn lakott a terület, illetve mennyi a GDP egy főre levetítve.
Az új kutatás érdekes módon azt találta, hogy a koronavírus ugyanolyan gyorsan terjed azokban az országokban, ahol csak az elmúlt 20 évben tették kötelezővé a BCG-oltást, mint ott, ahol egyáltalán nem kötelező. A korábban bevezetett oltás már nyújthat védelmet a koronavírus ellen. A szakértők szerint ez azt jelentheti, hogy szükséges az a bizonyos nyájimmunitás megléte ahhoz, hogy az oltás megfelelően védjen, ami azt jelenti, hogy a lakosság megfelelő hányadát kell beoltani a BCG-vel ahhoz, hogy tényleg le lehessen lassítani a COVID-19-et.
Jelenleg Ausztráliában folyik egy olyan kutatás, amely során egészségügyi dolgozókat oltanak be BCG-vel, megfigyelve, hogy csökkenti-e az esélyüket a koronavírus-fertőzésre. Ha bebizonyosodik, hogy igen,
A kutatók kijelentették, hogy az eredmények hozzáadnak az egyre növekvő bizonyítékokhoz azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus ellen hatékony lehet a BCG-oltás. De még mindig rengeteg kérdés maradt: vajon felnőttkorban beadva is hasonló hatása van a vakcinának? Meddig tarthat a védelem? Ha valaki már fertőzött, nem árthat neki a BCG-oltás?
A lényeg az, hogy egyelőre nem biztos, hogy a BCG-oltás a koronavírus elleni védekezés Szent Grálja, mégis úgy tűnik, kevésbé terjed a fertőzés azokban az országokban, ahol korán bevezették kötelező védőoltásként.
