Érdekes jelenségre lett figyelmes a The Atlantic újságírója: kilenc olyan amerikai emberrel beszélt, akik „hosszútávúzósnak” hívják magukat, azaz olyan koronavírusos betegek, akik hónapok óta szenvednek a betegség tünetei miatt. Ezek az emberek jellemzően úgy kapták el a vírust, hogy nem volt szükségük intenzív kórházi ellátásra, így
Az említett betegek jó része egyébként egészséges és fitt, ráadásul fiatal, mindenféle alapbetegség nélkül. A tüneteik kórházi kezelés nélkül enyhének minősülnek, viszont hónapok óta tartanak, és rányomják a bélyeget a mindennapi életükre. „Azok az apró örömök, amelyeket mások a karantén alatt átéltek – jóga, kenyérsütés – számomra lehetetlennek bizonyulnak” – mondta a cikkben megszólaltatott glasgow-i újságíró, Vinny LeClerc, aki március közepén lett beteg.
A The Atlantic azt is megjegyzi, hogy ezek az emberek általában kimaradnak a koronavírusos statisztikából: egyetlen adatba számítanak csupán bele, ha elvégzik rajtuk a tesztet, ez pedig a betegek száma. Innentől nem számít, mennyi ideig szenvednek a tünetektől, ez sehol nem jelenik meg. Az oktatásban dolgozó Chloe Kaplan, aki a 78. napon jár a betegségben, arra panaszkodik, hogy az emberek nem értik, hogy lehet beteg, ha egyszer nem esik bele a súlyos fertőzöttek vagy az enyhe tünetekkel megúszók táborába.
A The New York Times-ban jelent meg Fiona Lowenstein cikke arról, hogy 26 évesen hogyan került kórházba a koronavírus miatt. Bár maga az írás is nagyon érdekes, még érdekesebb, hogy miután meggyógyult, Lowenstein alapított egy Slack-csoportot azok számára, akik a betegségben szenvednek, az egyik csatorna pedig csak azokkal foglalkozik, akik több mint 30 napja tüneteket produkálnak. Ennek összesen 3700 tagja van.
Az egyik tag, Gina Assaf egy 640 fős kutatást is végzett a témában, amit ugyan nem látott független tudományos testület, de fontos jelenségre hívja fel a figyelmet. A megkérdezettek közül ötből három ember a 30-49-es korosztály tagja, 56 százalékuk nem került a tüneteivel kórházba. Negyedük tesztje lett pozitív a koronavírusra, de a megkérdezettek felét nem is tesztelték. Valószínűleg a negatív tesztek közül is sok a fals negatív.
Még mindig nagyon keveset tudunk a koronavírus-fertőzésről, az viszont már biztos, hogy több különböző szervet is megtámad: a tüdőn kívül a szívre, az emésztőrendszerre és a vesére is hatással van. A „hosszútávozósok” számára az elhúzódó tünetek valószínűleg a legyengült szervezet és a vírusfertőzés nyomai, mint például a hegesedett tüdőszövet miatt maradnak meg ilyen sokáig. Akik meggyógyultak, gyakran visszaesnek, néhány hétig jobban vannak, aztán megint rosszabbul. A Slack-csoportokban azonban szerencsére akad bőven olyan is, aki már hetek óta gyógyultnak érzi magát – így valószínűleg azok is előbb-utóbb túlesnek a fertőzésen, akik már hónapok óta szenvednek.
Főkép: Frédéric Scheiber / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP