A koronavírus visszaszorításáért elrendelt karantén nem tarthat örökké, a társadalmaknak lassan vissza kell állniuk a rendes kerékvágásba – ez azonban magában hordozza annak a veszélyét, hogy egy második hullám még erősebben sújtja majd az embereket. A Nature Human Behaviour tudományos folyóiratban megjelent matematikai szimuláció azonban megoldást kínál a problémára: brit és svájci kutatók rájöttek, hogy a szociális buborék lehet a legjobb megoldás a biztonságos újraindítás érdekében.
Az Oxfordi Egyetem vezetésével készült kutatás három különböző szociális távolságtartás-stratégiát modellezett, és kiderítette, hogy közülük mindegyik adott némi védelmet a koronavírus-járvánnyal szemben, feltéve, ha alapvető szabályokat betartottak a résztvevők. A leghatékonyabb stratégia mégis az úgynevezett szociális buborék volt. Emellett vizsgálták még azt is, hogy milyen a terjedés veszélye akkor, ha csak olyanokkal találkozunk, akikkel van valami közös kapcsolódási pontunk (közös munkahely, család, ugyanaz az életkor vagy ugyanaz a lakókörnyék), valamint azt is, hogy olyan emberekkel találkozzunk csak, akiknek egyforma a szociális hálója – tehát olyan barátaink például, akik egymásnak is barátai.
A szociális buborék azonban kicsit más: itt a kísérleti alanyok kiválasztották a saját szociális körüket, amelyből senki nem kerülhetett ki, és nem találkozhatott más szociális buborékban élőkkel. Így kiválaszthatjuk például a közeli családot, és néhány közeli barátunkat a baráti társaságból, nekik pedig szintén a saját családjukon belül, és a mi szociális buborékunkon belül kell maradniuk.
Ez a kutatásban kétségkívül a leghatékonyabb stratégia volt, 37 százalékkal késleltette a fertőzés csúcsát, 60 százalékkal csökkentette ennek a csúcsnak a súlyosságát, és
Bár a kísérleteket 500-4000 fős csoportokban végezték, a csoport mérete nem tett hozzá az eredményekhez, így könnyen lehet, hogy a nagyobb populációban is jól működnek majd.
