Egy friss kutatás szerint a városban élő rókák annyira alkalmazkodtak a megváltozott környezethez, hogy koponyájuk alakjában egyre inkább hasonlítanak a háziasított kutyákra – írja az IFL Science. A szakértők vadon és városban élő állatokat hasonlítottak össze, és megállapították, hogy a városi állatok koponyájának orr-része sokkal hosszabb és vékonyabb, mint a vadon élőké, ez valószínűleg azért alakult így ki, mert könnyebb vele a szemétben élelem után turkálni, és a városi falak alatt ásni.
A Glasgow-i Egyetem kutatócsoportja a Proceedings of the Royal Society B tudományos folyóiratban fejtette ki az eredményeket. A kutatók 111 vörös róka (Vulpes vulpes) koponyáját vizsgálták meg, amiket még az 1970-es években gyűjtöttek össze London közelében, városi és külvárosi területeken is. A koponyákat képalkotó módszerekkel térképezték fel, és megállapították, hogy a városi állatoknak az orr változásán kívül a koponyájuk is kisebb lett, ez kisebb agyméretre utal.
A kutatók szerint ez egyértelműen a háziasítás szindróma okolható a változásokért, ami hasonló „tünetekkel” jár: a koponya és az agy méretének zsugorodásával és a formája megváltozásával, a bunda színének változásával, valamint a fogazat átalakulásával.
Mindez azt jelenti, hogy a vörös rókák hasonló folyamatokon mehetnek keresztül, mint régen a kutyák, és annak ellenére, hogy a róka még mindig elég messze van az otthon remegő csivavától, nyújthat új információkat arról, hogy a kutyák háziasítása hogyan zajlott le. Sőt, azt is megfejtheti, hogy a kutya háziasítása különleges jelenség volt-e, vagy bármelyik fajjal megtörténhet az evolúció során.
A háziasítás jelei gyorsnak tűnhetnek a rókák esetében, de valójában az ilyen változások már akár évtizedeken belül is kialakulhatnak.
