Tudomány

A koronavírus miatt most a lakás vált veszélyesebb hellyé

Korábban a témában:

Sokan beszámoltak arról, hogy a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozás azt is hozta magával, hogy a nagyvárosok levegői megtisztultak, hiszen kevesebb autó volt az utakon, és a gyárak egy része is leállította a termelést. Persze, ahogy mi is írtuk, ez egy rövid távú változás, és hosszú távon nem oldja meg a légszennyezés problémáját, de mindenképpen simogatja az ember lelkét, hogy legalább ennyi jó származott a világjárványból.

Rövid távon áldás, hosszú távon átok a Földnek a koronavírus
Nagy árat fizet az emberiség azért, hogy a bolygó fellélegzik.

A Scientific American azonban arra figyelmeztet, hogy a kinti légszennyezés mérséklődésével új veszély lehet a benti, lakáson belüli légszennyezés emelkedése, hiszen több időt töltünk otthon, többet sütünk-főzünk, és a lakás levegőjének minőségére általában kevésbé figyelünk. A norvég Airthings okos légminőség-monitorozó rendszereket gyártó vállalat szerint ahogy a koronavírus miatti korlátozások szigorodtak, úgy romlott a belső légminőség az otthonokban.

A cég szerint március eleje és május eleje között a szén-dioxid és a illékony szerves vegyületek (VOC) szintje 15 százalékról átlagosan 30 százalékra emelkedett több mint ezer otthonban, szerte Európában. Bár az eredmények nem számítanak tudományos kutatásnak, beleillenek abba a tendenciába, amit viszont már számos tudományos kísérlet és elemzés bebizonyított:

a lakáson belüli szennyezés egy komoly veszélyforrás az egészségre.

Azért különösen veszélyes a helyzet, mert bár a külső levegőminőséget rendszeresen ellenőrzik, és több országban szigorúan szabályozzák is, a belső levegőminőségre szinte senki nem figyel. Az emberek általában azt feltételezik, hogy a városokban a külső levegő a rossz, de valójában a belső sokszor még rosszabb minőségű. Ráadásul minél többet vagyunk otthon, annál nagyobb arányban tesszük ki magunkat a lakás építőanyagaiból, lakberendezési tárgyakból, az elektronikából kiszivárgó káros anyagoknak. A világjárvány hatására ráadásul sokan többet sütnek és főznek, és még többet takarítanak, ezek mindegyike potenciális károsanyag-forrás a lakáson belül.

A Colorado Boulder-i Egyetem kutatói például kimutatták, hogy bizonyos főzési technikák bizonyos berendezési eszközökkel kifejezetten károsak: egy gázsütőn egy serpenyőnyi kelbimbót pirítani például 250 mikrogramm szálló port generál egy köbméternyi levegőterületre. Ez olyan magas mennyiség, amit a világ legszennyezettebb városaiban mérnek a külső levegőben.

Kép: Getty Images

Azt hinné az ember, hogy csak a gáztűzhelyekkel van probléma, és bár ezek tényleg több káros anyagot engednek magukból, mint az elektromos főzőlapok, pedig utóbbiak is károsak lehetnek, főleg a melegítés első pár percében, amikor a lapon lévő porrészecskéket, ételmaradékokat, és egyéb természetes szennyeződéseket is felfűtik.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem készült még átfogó kutatás arról, hogy a rövid távú belső légszennyezés (például amit főzés után tapasztalunk) mennyire árt az egészségnek. Szakértők azonban feltételezik, hogy még ez is okozhat károsodást a tüdőben és a keringési rendszerben.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.