A koronavírus-járvány egyik legnagyobb kérdése, hogy a betegségen átesettek immúnisak lesznek-e az újrafertőződés ellen, és ha igen, akkor pontosan meddig. Ezért kockázatos például a nyájimmunitásra is várni, hiszen egyelőre nincs elég információnk arról, hogy a szervezet a gyógyulás után mennyi ideig termel, és termel-e egyáltalán olyan antitesteket, amelyek legyűrik a vírust, ha újra a szervezetünkbe kerül.
Amerikai kutatók szerint azonban most már biztosnak tűnik, hogy a szervezet termel akcióképes antitesteket, ha valaki átesik a fertőzésen, azt viszont egyelőre nem tudni, hogy meddig – írja a The New York Times. A Mount Sinai kórházszervezet megfigyeléseit ugyan még nem látta független tudományos testület, de egy preprint szerveren már olvashatók.
A kutatás 1343 beteg bevonásával készült, és olyan antitest-tesztet használtak a szakértők, aminek kevesebb, mint 1 százalékos a fals pozitív aránya. Az eredmények azt mutatják, hogy sem nemben, sem életkorban, sem a betegség súlyosságában nincs különbség: mindenki termel antitesteket, aki átesett a koronavíruson.
Az antitestek jelenléte az alapja az úgynevezett vérplazma-terápiának is, amit már itthon is végeznek. Ez annyit takar, hogy a gyógyultak vérplazmájából egy speciális eljárással, a plazmaferezissel kész ellenanyagot gyártanak. Az antitesteken kívül a vérplazmában lévő egyéb fehérjék segítenek legyőzni a COVID-19-betegek szervezetében gyakran fellépő úgynevezett citokinvihart is. A New York-i kutatás is az első plazmadonorokkal készült.
A kérdés most már csak az, hogy mennyire védenek ezek az antitestek a vírustól, valamint az, hogy milyen sokáig termeli őket a szervezet. Minél több információnk lesz a járványról és a betegségen átesettekről, annál pontosabb választ tudunk adni ezekre is.
Főkép: ZOLTAN BALOGH / POOL / AFP
