A születéskor várható élettartam Magyarországon (2018-ban) férfiaknál 72,56, nők esetén 79,19 év, és ez a nemek közti különbség világszinten is tetten érhető, a WHO honlapján megjelent 2016-os adatok szerint 69,8 és 74,2 esztendő a nők javára. Érdekes módon hasonló tendencia figyelhető meg az új koronavírus okozta mortalitásban is. A statisztikák még korántsem véglegesek, ám a jelenlegi számok alapján sokkal magasabb a halállal végződő esetszám a férfiak körében.
Mi lehet az oka mindennek? Habár a tudomány egyelőre nem találja a megnyugtató választ sem a férfiak általános korábbi halandóságára, sem az új koronavírus áldozatainál tapasztalható nemek közti eltérésre, számos olyan tényezőről tudunk, amely közre játszhat benne.
Nem csak önpusztítás
A nemek élethosszbeli különbségét persze nem mostanában kezdték vizsgálni, és az eddigi elméletek nagyrészt az életmóddal hozták összefüggésbe. A férfiak közt több a dohányos, magasabb az alkoholfogyasztás, esetleg nagyobb arányban végeznek megterhelő munkát, dolgoznak extrém körülmények között – hosszan sorolhatnánk. Ezek következménye logikusan lehet a krónikus betegségekből következő rövidebb élettartam, és magyarázhatja a kórokozókkal szembeni gyengébb ellenállást is.
Csakhogy egy nemzetközi, magyar evolúcióbiológusok részvételével végzett kutatás most azt sugallja: az életmód csupán egy, és feltehetően nem is a legfontosabb tényező. A részletektől Dr. Liker Andrást, a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézetének professzorát, az MTA-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük. Az Amerikai Tudományos Akadémia PNAS folyóiratában megjelenő tanulmány másik magyar szerzője Dr. Székely Tamás evolúcióbiológus, a Debreceni Egyetem professzora, az egyetemen működő NKFIH Élvonal Kutatócsoport vezetője.
A király előbb elpusztul
Az új vizsgálatban a kutatók az oroszlántól a vadjuhokig 101 különböző emlősfaj hím és nőstény egyedeinek élettartamát vizsgálták meg, és azt találták, hogy összességében a hímeket 18 százalékkal korábban éri a halál. Az egyik legnagyobb eltérést az oroszlánoknál tapasztalták, az „állatok királyai” feleannyi időt élnek, mint a királynői. Igen kevés fajra jellemző csak – például vadnyulaknál mutatták ki –, hogy a két nem élethossza megegyezik, netán a hímek magasabb kort élnek meg.
Az oroszlánok, szarvasok nem dohányoznak, nem »korhelykednek«, így a férfiak (és más emlősök hímjeinek) nagyobb mortalitása mögött mélyebb biológiai okok állhatnak
– mondja a 24.hu-nak Liker András hozzátéve: az életmód jelentette tényezőket persze ettől függetlenül nem szabad elvetni, de új eredményeik alapján indokolt lehet áthelyezni a további vizsgálódások súlypontját.
Egyformán öregszünk, a hímek mégis előbb halnak
A mintázat kimutatásán túl a kutatás megcáfolt több, logikusnak látszó feltételezést is a lehetséges okokról. Először is, a nemek között lehet eddig fel nem fedezett biológiai különbség, de az biztos, hogy nem eltérő sebességgel öregszenek. Magyarán a hím és a nőstény szervezetében a halálhoz vezető öregedési folyamatok egyformán, nagyjából azonos idő alatt mennek végbe.
Gyakori elképzelés, de nem találtak szisztematikus kapcsolatot a rövidebb élethossz és a között sem, hogy sok faj hímjei rendszeres élethalálharcot vívnak egymással az élőhelyért, annak erőforrásaiért és a nőstényekért. A gyakorlatban ezt kimutatni nem olyan bonyolult, mint elsőre gondolnánk, ha ismerjük a nemek méretbeli különbségét. Ivari dimorfizmusnak nevezzük, amikor a hím fizikailag nagyobb, erősebb a nősténynél – ismét csak gondoljunk az oroszlánokra, de alapvetően ilyen az ember is.
Amely emlősökre jellemző ez a méretbeli különbség, ott a hímek gyakrabban küzdenek egymással párjukért vagy háremükért, mint azoknál a fajoknál, ahol az ivarok hasonló méretűek. Ám a nemek közti élethossz különbsége a kutatás szerint nem mutat összefüggést az ivari dimorfizmussal.
Kromoszómák és hormonok
Liker András természetesen megoszt velünk néhány példát, mik lehetnek a még bizonyításra (vagy elvetésre) váró, ám jelenleg valószínűsíthető „mélyebb biológiai” okok. Az egyik ilyen az ivari kromoszómapárokban rejlő különbség, ami közismerten a nő ivarú egyedeknél egyforma (XX), a hímeknél eltérő (YX) az emlősök esetében.
Ha az X kromoszómában káros mutáció jön létre, nőstényeknél a másik X ezt kompenzálhatja, míg hímeknél nem. Ez lehet az egyik mechanizmus, ami hatással van az átlagos élettartamra is
– magyarázza a szakember.
Témánk szempontjából válaszokat rejthetnek a hormonális különbségek is, humán vizsgálatokból tudjuk például, hogy a kórokozókra adott immunválaszban szerepe lehet az ösztogénnek. Közismerten ez a legfontosabb női nemi hormon, a női szervezet sokkal nagyobb mennyiségben állítja elő.
Fajfenntartás szempontjából az emlős hímek szerepe a fogantatás pillanatáig nélkülözhetetlen. Utána, még ha az embereknél sok apa besegít is az utód nevelésébe, az emlősök nagy részében a munka oroszlánrésze az anyára, esetünkben az anya szervezetére hárul. Egészségben, jó kondícióban kell végigcsinálnia a vemhességet, a szoptatást, majd a kölyök nevelését jó pár hónapig vagy évig, így az evolúció erősebb immunrendszer kialakulásához és fenntartásához vezethet, mint a hímek esetében.
Hosszabb, egészségesebb élet
A mostani SARS-COV-2-járványhelyzetben is jól látszik a nők relatív védettsége: fertőzésszámban nincs különbség, a súlyos lefolyású és halálos kimenetelű megbetegedések áldozatai közt viszont jóval több férfit találunk. Ahogy cikkünk elején is írtuk, helyenként egy női áldozat mellett 3,8 férfit találunk.
Nagyon az elején vagyunk még ennek az útnak, de Liker András bízik benne, hogy ha megértjük a nők erősebb védettségének, összességében pedig hosszabb élettartamának az okát, az nemcsak a férfiak számára lesz előnyös, hanem összességében hozzájárulhat a járványok, betegségek elleni védekezéshez, és az egészségben eltöltött, hosszabb élethez mindkét nem számára.
Kiemelt kép: Michal Cizek / AFP
