Kisebb mértékű az új koronavírus okozta halálozás azokban az országokban, ahol a tuberkulózis megelőzésére kifejlesztett újszülöttkori BCG védőoltást kötelező jelleggel alkalmazzák – ismertet egy nemrég napvilágot látott epidemiológiai vizsgálatot dr. Ruppert Mihály PhD-hallgató. Eszerint, ha a megfigyelés helytálló, Magyarország – ahol 1954 óta alkalmazzák az oltást – a kedvezőbb helyzetű országok közé sorolható. Az epidemiológiai megfigyelés bizonyítására a következő napokban, hetekben a világ számos pontján indulnak klinikai vizsgálatok – írja a Semmelweis Egyetem honlapján.
Bár a koronavírus-járvány hivatalosan is világjárvány, mutatkozik különbség súlyosságában az érintett országok között. Újabb kutatási eredmények felvetették, hogy e jelenség hátterében – a kulturális normákban és az egészségügyi ellátás minőségében tapasztalható különbségek mellett – a védőoltások alkalmazásának eltérő gyakorlata is szerepet játszhat. Ebből a szempontból pedig Magyarország kifejezetten jól áll, a szóban forgó oltás ugyanis 1954 óta kötelező csecsemőkorban.
Egy nemrég napvilágot látott epidemiológiai vizsgálat szerint ugyanis a Mycobacterium tuberculosis által okozott gümőkór, vagyis tuberkulózis (TBC) megelőzésére kifejlesztett védőoltás (Bacille Calmette-Guérin, BCG) alkalmazása csökkentheti a koronavírus-fertőzés lefolyásának súlyosságát,
Azokban az országokban, ahol a 20. század első felétől kezdődően (ide sorolható Brazília, ahol 1920-as évektől, illetve Japán, ahol 1937-től végeznek rutinszerű oltást) egészen napjainkig az újszülöttkori BCG oltást kötelező jelleggel alkalmazzák, a COVID-19 fertőzés az átlagnál kisebb mértékben vezet a betegek halálához. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol a BCG oltási programokat felfüggesztették (például Spanyolország, Franciaország) vagy a kötelező jellegű oltási gyakorlat sosem került bevezetésre (Olaszország) a vírusfertőzés meglehetősen nagy arányban követeli a betegek életét.
Érdemes megjegyezni, hogy mivel az új koronavírus elsősorban az idősekre jelent nagyobb veszélyt, azokban az országokban, ahol a kötelező védőoltást később vezették be, még mindig különösen agresszív lehet a járvány – ilyen egyébként Irán is, ahol csak 1984-től kötelező a BCG oltás.
A pontos mechanizmus, melyen keresztül a BCG vakcináció a TBC mellett a COVID-19 és egyéb felső légúti vírusfertőzésekkel szemben is védelmet biztosít, jelenleg kevésbé ismert – írja az egyetem. Szintén korlátozottak az ismereteink arra vonatkozóan, hogy a BCG beadása után mikortól számíthatunk a COVID-19 ellenes védelem kialakulására.
Egyelőre az eredmények tehát statisztikákkal támaszhatók csak alá, de a napokban kezdődő tudományos vizsgálatok igazolhatják a BCG oltás hatásosságát a koronavírus-fertőzés mérséklésében.
