Szombatra jutott egy jó hír is a koronavírussal kapcsolatban, miszerint a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjának kutatói egy magyar beteg garatváladékából meghatározták az új koronavírus teljes genetikai kódját. A PTE közleménye szerint az eredmény fontos mérföldkő a hazai és a nemzetközi kutatások elősegítése terén – jelentette be Dr. Jakab Ferenc, a PTE Virológiai kutatócsoportja, egyben a kormány által felállított Koronavírus Kutató Akciócsoport vezetője.
A hír több médiumban is megjelent, ám erős a gyanú, hogy a laikus olvasótábor a pozitív szavakat olvasva osztozik ugyan a kutatók siker felett érzett boldogságában, de valójában nem tudja, minek is kell örülnünk. Miért fontos, miért mérföldkő, hogy megvan az első magyar koronavírus-genom?
Megfogtuk a „magyar” vírust
Az új koronavírus az elmúlt év utolsó hónapjaiban bukkant fel Kínában, az első megbetegedések novemberben jelentkeztek. Azóta hónapok teltek el, a vírus mára szinte a világ minden pontján megtalálható, eközben pedig folyamatosan változott, mutálódott.
Ez nem azt jelenti, hogy egyre veszélyesebbé vált, hanem csak annyit: változott. Idővel, valamint az újabb és újabb gócpontok kialakulásával a cirkuláló vírus már az eredeti, vuhani kórokozó unokatestvére.
Keressük a támadási felületet
Miért fontos ez? Látjuk, melyik földrész melyik betegcsoportjából származik az adott vírus. Látjuk a változásait, amiket összegyűjt a genomjában az itteni evolúciós és környezeti hatások révén, azokat a bizonyos mutációkat, amiktől sokan feleslegesen félnek, de leginkább nekünk, tudósoknak értelmezhetőek megfelelő hasznossággal – írja Facebook-posztjában Dr. Kemenesi Gábor, a pécsi Virológiai kutatócsoport vezetője.
Mindez zömében hosszabb távon válik majd gyakorlati haszonná, a komplex evolúciós vizsgálatok mellett a kutatók számos következtetést vonhatnak le abból, ha egymás mellett értelmezik a vírus idő- és térbeli apró változásait. A legfontosabb talán, hogy nagyban hozzájárul a vakcina, illetve a gyógyszer kifejlesztéséhez.
Kemenesi Gábor a már említett posztjában így fogalmaz: … innentől nyomon tudjuk követni, hogy valamely kísérleti hatóanyag által célzott része a vírusnak hogyan reagál, milyen gyorsan változik, hogyan érdemes dinamikusan alkalmazkodni ehhez, és melyek a legjobb, legstabilabb támadáspontok. Mesél továbbá a vírus útjáról és családfájáról, betegről betegre követhető a vírus leszármazása és természetes változásai.
Koronavírus Kutató Akciócsoport
A miniszterelnök március 13-án tíz akciócsoport felállítását jelentette be, a Jakab Ferenc vezette Koronavírus Kutató Akciócsoport célja a vírus jobb megismerése: fertőzési és terjedési mechanizmus vizsgálata, lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint hatékony gyógyszer és gyógymódok későbbi kifejlesztése.
A PTE már említett közleménye szerint a magyar betegtől származó mintát a Virológiai kutatócsoport, Dr. Kemenesi Gábor irányításával a nemzetközi protokoll alapján dolgozta fel. Ezt követően a központ Genomikai és Bioinformatikai laboratóriumának munkatársai, Urbán Péter és Tóth Gábor Endre, új generációs szekvenálási technológiát alkalmazva határozta meg a vírus genetikai kódját. A nagy mennyiségű adat feldolgozását és elemzését a Bioinformatikai kutatócsoport munkatársa, Dr. Herczeg Róbert végezte.
A kutatócsoportok szoros együttműködése és a kidolgozott eljárás lehetővé teszi, hogy a teljes munkafolyamatot hazánkban a lehető leggyorsabban lehessen elvégezni a további igazoltan pozitív minták esetén is a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában.
Kiemelt kép: A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának munkatársa mikroszkópon ellenőrzi a kutatáshoz használt sejteket a központ laboratóriumában. Fotó: Sóki Tamás /MTI
