1989-ben David Strachan kutató megfigyelte egy 17 ezer fős angol mintán, hogy azok a fiatalabb gyerekek, akik nagyobb családban nőnek fel, ritkábban mutatnak súlyos allergiás tüneteket, mint a nagyobb család idősebb gyerekei, vagy azok, akik kisebb családban nőnek fel. Strachan feltételezte, hogy ez azért lehet, mert ezek a gyerekek gyakrabban találkoznak a később allergiát okozó anyagokkal, kevesebbet mosnak kezet, és többet érintkeznek kórokozókkal, mint az idősebb gyerekek és a kis családban élők. A kevésbé higiénikus életmód arra tréningezte a gyerekek immunrendszerét, hogy ellenállóbbá váljon a fertőzésekkel és az allergiákkal szemben. Ezért hívják ezt az elméletet higiénia hipotézisnek – írja a Science Alert.
Csakhogy most kiderült, hogy részben hamis lehet az elképzelés: a kórokozók által okozott fertőzések és az allergia kialakulása nem hozható összefüggésbe. Nagyobb dán, finn és brit kutatások kimutatták, hogy a fertőzéseknek nemhogy nincs közük az allergiához, de még elő is segíthetik az asztma kialakulását, már ami bizonyos vírusos fertőzéseket illet.
Utóbbiak, vagyis az emberi szervezetre veszélytelenebb baktériumok és gombák ugyanis tényleg elősegíthetik azt, hogy az immunrendszer gyorsabban és hatékonyabban fejlődjön, főleg gyerekkorban – ha a gyerek nem extra steril környezetben nő fel, és van lehetősége ezekkel a mikrobákkal találkozni, az nagyban elősegítheti az egészséges immunrendszer kialakulását. A városi környezetben azok, akik közelebb élnek valamilyen természetes élőhelyhez (parkhoz, erdős részhez, sokat vannak udvaron), rendszerint egészségesebbek, alacsonyabb a vérnyomásuk, és az asztma, valamint a különböző allergiák előfordulása is ritkább náluk. Ez szakértők szerint azért lehet, mert több olyan kórokozóval találkoznak, amelyek nem humán patogének, és így az immunrendszerük könnyebben képes megkülönböztetni a tényleg ártalmas kórokozókat az olyan pollenektől vagy egyéb anyagoktól, amelyek teljesen ártalmatlanok, mégis allergiát válthatnának ki.
Szakértők szerint ehhez a legfontosabb az, hogy a gyerekek természetközeli életmódot folytassanak, gyakran legyenek a természetben, és minél sokszínűbb ökoszisztémával érintkezzenek. Számíthat még az is, hogy a baba születése után anyatejet fogyaszt-e, mivel ezek a gyerekek később egészségesebb mikrobiommal rendelkeznek, ami szintén védi őket az allergiákkal szemben.
