A legfrissebb adatok szerint 47-en voltak az új-zélandi Fehér-szigeten, amikor egy tűzhányó helyi idő szerint hétfő délután két órakor kitört. Harmincnégy embert sikerült kimenteniük helikopterekkel. Közülük 31-en kórházban vannak égési sérülésekkel, és 27 sérült esetében testfelületük több mint 71 százaléka megégett. Kedden még mindig túl veszélyesek voltak a körülmények ahhoz a szigeten, hogy az eltűntek keresésére induljanak.
Az emberben felmerülhet, hogy miért mászkálnak turisták egy olyan vulkánon, amely bármelyik pillanatban kitörhet – csakhogy
ami a helyi körülmények miatt nem is olyan ritka a szigetországban. A jelenség impulzív volt és viszonylag rövid, de még így is komoly sérüléseket okozott azoknak is, akik nem a közvetlen közelében voltak – írja a LiveScience.
A hirtelen kitörések azért gyakoriak errefelé, mert a magma nagyon sekély, és befolyásolhatják olyan banális körülmények, mint a krátertó vízmennyiségének kisebb csökkenése, vagy a földalatti hidrotermális rendszer változása. Elég egy apróbb földrengés, egy kis gáznyomás alulról, és máris megtörténik a rövid életű, de intenzív kitörés.
A vulkán hidrotermális rendszerében a víz túlhevített állapotban található meg a föld alatti kamrákban, baj akkor van, ha valamilyen környezeti hatás miatt hirtelen kiszabadul innen. Ezt hidrotermális, freatikus vagy gőzmozdony kitörésnek is szokták nevezni, itt a magma nem lép közvetlen kapcsolatba a túlhevített vízzel, csak az átadott hője által keletkezett túlnyomásos vízgőz robban fel és okoz kitörést. A víz elképesztő gyorsasággal változik gőzzé, a folyadék eredeti térfogatának akár ezerhétszázszorosára is tágulhat gőzképződés során.
Az ilyen kitörés gyakran nem is juttat a felszínre friss magmát, csak a régebbi kitörések lerakódott kőzetanyagát darabolja fel, vagy szórja szét, de azt komoly távolságokra: volt olyan hasonló új-zélandi kitörés, amikor a magmasziklákat három kilométerre találták meg a kitörés helyszínétől.
Az áldozatok azonnal komoly veszélybe kerültek, amikor a kitörés megkezdődött: a gőz által megindított erupcióknál ugyanis a forró kőzetanyag és hamu kiáramlása, a durva részecskék és nedves hamu hurrikánszerű örvénylése is halálos lehet.
Az ilyen kitörések azért veszélyesek különösen, mert nemcsak egyetlen erupcióra kell számítani, hanem utána kisebb utólagos kitörésekre is, ami az áldozatok mentését is nehezíti.
Az ilyen freatikus kitöréseket szinte lehetetlen megjósolni, a katasztrófát előre jelző események ugyanis sokszor a kitörés előtt pár másodperccel zajlanak csak le. Minden hidrotermális rendszer különbözik, nem lehet egységes mérési metódust felállítani, és egyelőre nincs is technológiánk arra, hogy az ilyen eseményeket pontosan előre tudjuk jelezni.
