Harmincöt éve történt a történelem egyik legsúlyosabb ipari katasztrófája az indiai Bhopal városában. A máig sem teljesen tisztázott körülmények között bekövetkező katasztrófában több ezren azonnal életüket vesztették, de az utóhatások még ma is százezreket érintenek.
Nem törődtek a biztonsággal
Az 1917-ben alapított, a második világháború utáni években multinacionális óriásvállalattá váló Union Carbide Corporation vegyipari cég 1969-ben építette fel üzemét az India középső részén található Bhopalban. A gyárban a világszerte népszerű Sevin rovarirtó szert állították elő, mégpedig súlyosan mérgező metil-izocianát segítségével.
Ahhoz képest viszont, hogy milyen veszélyes anyagokkal dolgoztak, a létesítményben még az alapvető biztonsági intézkedéseket sem tartották be, a karbantartást is elhanyagolták. Szinte csoda, hogy éveken át csak kisebb balesetek történtek az üzemben, de 1984. december 3-án aztán elszabadult a pokol.
Nagyjából 20 ezer áldozat
Nem sokkal éjfél után az egyik hatalmas, metil-izocianátot tartalmazó tartályba víz került, amely reakcióba lépett az anyaggal, mérgező gázt fejlesztve. A nyomás végül robbanáshoz vezetett, ennek nyomán nagyjából 40 tonnányi gáz került a levegőbe, ami a szélcsendes időben gyorsan terjedni kezdett a közel egymillió lakosú városban, a legsúlyosabban a gyárat körülvevő nyomornegyedekben pusztítva.
Sokakat a kialakuló tömegpánik során tapostak halálra. A mérgezés utóhatásaiba azóta még nagyjából 20 ezren haltak bele, és összességében közel tízszer ennyien szenvedtek valamilyen maradandó egészségkárosodást: metil-izocianát hosszú távú mellékhatásaiként már vakságot, tüdőödémát, veseelégtelenséget és különféle születési rendellenességeket is leírtak.
Máig pusztít
A katasztrófa nyomait mára sem sikerült eltüntetni, Bhopal környékén a talaj és a talajvíz is súlyosan szennyezett maradt, és a bezárt gyár területén máig is nagyjából 400 tonna veszélyes hulladék vár hatástalanításra.
A katasztrófát követő vizsgálatok sem adtak egyértelmű magyarázatot arra, hogy mi is történt pontosan. A legelfogadottabb elmélet szerint egy biztonsági szelep meghibásodása miatt szivárgott víz a tartályba, de az eseményeket nem sikerült rekonstruálni, így egyes szakértők szerint tudatos szabotázs állhatott a háttérben.
Az indiai hatóságok mindenesetre a Union Carbide vezetőit tartották felelősnek, de a cég végül a követelt 3,3 milliárd dollár helyett mindössze 470 milliót fizetett 1989-ben – mire a szétosztott összeg eljutott az áldozatokig és családjaikig, már az orvosi számlák fedezésére sem futotta.
Kiemelt kép: A Moeed Faruqui / The Times of India
