Az antibiotikum-rezisztens baktériumok jelenleg az egyik legnagyobb kihívást jelentik az egészségügyben globálisan: az Európai Unióban évente 25 ezer, világszinten 700 ezer ember haláláért felelős a jelenség, amiért mi is részben felelősek vagyunk. Az AMR a modern orvoslás egyik legnagyobb problémája, és egyre csak romlik a helyzet: ha nem teszünk ellene, a 2015 és 2050 közötti időszakra leosztva már akár évi 10 millió emberre is felszökhet az áldozatok száma. Az eddig könnyen kezelt baktériumos fertőzésekbe halhatunk bele, mindezt azért, mert ész nélkül és óvatlanul szedjük a felírt antibiotikumokat. Csak egy érdekes statisztika: az Európai Bizottság adatai alapján a globálisan a felírt antibiotikumoknak mindössze a felét használjuk helyesen.
Az Európai Egyesült Gasztroenterológiai Társaság éves meetingjén prezentáltak egy kutatást, ami az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri idegen baktérium, a Helicobacter pylori antibiotikum-rezisztenciáját vizsgálta. A Helicobacter pylori a gyomorkapu szélsőségesen savas kémhatású közegében is életképes Gram-negatív baktérium, elősegíti a gyomorfekély és a gyomorrák kialakulását. A kórokozó az egyik legáltalánosabb emberi fertőzést okozza, becslések szerint a népesség fele átesik rajta, és nincs komoly következménye, ha lehet kezelni – a friss kutatás viszont most kimutatta, hogy
Egy durvább H. pylori fertőzést ugyanis egyáltalán nem egyszerű gyógyítani, kombinált kezelés kell rá, és az orvosok helyzetét még inkább rontja, hogy a baktérium egyre kevésbé reagál a klaritromicinre, ami a leggyakoribb kezelési módja. A statisztikák nem hazudnak: 1998-ban az esetek 9,9 százalékában mutattak ki rezisztenciát, 2018-ban viszont már a megbetegedések 21,6 százalékában. A kutatás 18 ország 1232 betegének bevonásával készült.
A kutatás vezetője, Francis Megraud professzor az összejövetelen elmondta, hogy évente nagyjából 1 százalékkal növekszik a rezisztencia, ami igencsak gyorsnak számít. A H. pylori fertőzés kezelési módszerei igencsak limitáltak, és
A H. pylori rezisztenciája azért is lehet ekkora baj, mert komoly rizikófaktort jelent a gyomorrákhoz, ami a hetedik legveszélyesebb rák Európában, világszinten pedig a harmadik. A WHO 2017-ben megállapította, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a baktérium antibiotikum-rezisztenciájának kutatására és új gyógyszerek fejlesztésére. A legnehezebb helyzetben Dél-Olaszország, Horvátország és Görögország van, itt a legnagyobb arányú a baktérium rezisztenciája.
