Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései szerint 2025-ig a dohányosok száma – a népességnövekedés ellenére – nagyjából változatlan marad. Ez a változatlanság igaz a dohányiparra is?
Egyáltalán nem. Jelentős paradigmaváltás zajlik a dohányiparban. Egy olyan világ küszöbén állunk, amelyben nincsen cigarettafüst, és amelyben radikálisan megváltozik mindaz, amit eddig a dohányzásról gondoltunk. A gazdasági, társadalmi és egyéni érdekek szerencsére egy irányba mutatnak ezen a területen. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a világban jelenleg is több mint egymilliárdan dohányoznak, Magyarországon több mint 2 millióan gyújtanak cigarettára, ami nemcsak számukra, hanem a környezetükben élő nem-dohányosok számára is ártalmas lehet. Többek között ezért is létfontosságú, a közös társadalmi érdek, vagyis az, hogy elinduljunk az ártalomcsökkentés útján.
Korábban Ön a gyógyszeriparban dolgozott. Vagyis a társadalmi célok mindig is munkája fókuszában álltak?
Közgazdászként diplomáztam, majd politológiát hallgattam a Budapesti Corvinus Egyetemen. Dolgoztam a Parlamentben és az üzleti szférában is, tanácsadóként számos iparág működését megismertem. Szakterületem a közös érdekek feltárása, társadalmilag hasznos célok megfogalmazása és elérése volt. Az elmúlt több mint tíz évet valóban a gyógyszeriparban töltöttem, innen váltottam 2018-ban. Nagyon sok mindenben hasonlít a két iparág, az ott megfogalmazott irányok és trendek. Amit különösen kiemelnék, az az, hogy mindkét területen meghatározó szerepe van a társadalom felé irányuló kommunikációnak, a tudományos alapokon nyugvó, hiteles tájékoztatásnak. A dohányiparban jelenleg zajló változás most különösen figyelemre méltó, kihívásokkal teli kommunikációs szempontból is. Nagy lehetőségnek érzem, hogy ebben az átalakulásban részt vállalhatok.
Említette, hogy a cigarettázás nemcsak a dohányosok szervezetére van hatással, hanem a környezetükben lévőkére is. Ön szerint mi a legfontosabb lépés a dohányzás ártalmainak csökkentésére?
Hazánkban minden harmadik felnőtt dohányzik – a számokból is látszik, hogy komoly társadalmi kérdés a dohányzás, mind a dohányosok, mind a környezetük számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a dohányzáshoz kapcsolódó ártalmak kiküszöbölésének legjobb módja természetesen az, ha valaki egyáltalán nem kezd el dohányozni. Abban az esetben, ha valaki dohányzik, világossá kell tenni számukra, hogy a legjobb döntést akkor hozzák meg, ha leszoknak a dohányzásról. Azonban sokan ezt mégsem teszik meg. Ebben az esetben is lehet tenni önmagunkért és a környezetünkért.
Ahhoz, hogy mindenki a számára megfelelő döntést tudja meghozni, elengedhetetlen, hogy a fogyasztók megfelelő és valós információkhoz jussanak a dohányzás ártalmairól és az ártalomcsökkentésről.
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a nikotin a cigaretta legkárosabb része. Közben az égés során keletkezett füst sokkal nagyobb kárt okoz.
Ez így igaz. A dohányzással kapcsolatban nagyon sokan a nikotint kiáltják ki a betegségek kialakulásáért leginkább felelős anyagnak, pedig például a rákos megbetegedésekért felelős elsődleges veszélyforrás ismereteink szerint nem más, mint az égés, és az égés során keletkező, füstben lévő vegyi anyagok. A cigaretta füstje több ezer mérgező vegyületet tartalmaz, ezek közül 93-ról állapította meg az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala, hogy egyértelműen összefüggésbe hozhatók különféle betegségek kialakulásával.
Emellett ki kell emelni, hogy rengeteg nem teljesen pontos, vagy félinformációkat, illetve valós információkat félrevezető módon tartalmazó tájékoztatás kering. Ezért jut nagyon fontos szerep a hiteles, alátámasztott információkon alapuló tájékoztatásnak mind a dohányzáshoz kapcsolódó ártalmak, mind az ártalmak csökkentése körében.
