Úton a füstmentes jövő felé

Tegyünk együtt ellene

A Föld lakosságának több mint 13 százaléka dohányzik. Az OECD legfrissebb felmérése szerint a szervezet 36 országa közül Kanadában dohányoznak a legkevesebben: a felnőttek alig 5 százaléka. Ehhez képest Görögország, Törökország és Magyarország 25 százalék feletti – 28, 27 és 26 százalékos – rátákkal rendelkezik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései szerint 2025-ig a dohányosok száma nagyjából változatlan marad.

Cigarettázáskor nem csak a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is. Szinte minden embernek a szűk, illetve tágabb környezetében van olyan ismerős, barát vagy családtag, aki cigarettázik, ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom. Ha mi személy szerint nem is gyújtunk rá, így vagy úgy, közvetlen vagy közvetett formában valamennyien érintettek vagyunk, és mindannyiunk érdeke az ártalomcsökkentés.

Mi az, ami ártalmas benne?

A dohányzással kapcsolatban sokaknak elsősorban a nikotin jut eszükbe, pedig leginkább nem ez, hanem az égés során a cigarettafüstben keletkező több ezer vegyi anyag felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. A nikotin valóban függőséget okoz és megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, de számos mértékadó szakmai szervezet szerint a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért elsősorban nem a nikotin, hanem a füstben található, égés során keletkező káros anyagok a felelősek. A cigarettafüstben több ezer különböző vegyületet azonosítottak, köztük találhatóak karcinogén anyagok, de vannak olyanok is, amelyek a szív- és érrendszeri megbetegedésekért felelősek, illetve ártalmasak a légutakra, ezért a füst belélegzése komoly egészségügyi kockázatokkal jár.

Dohányosként minél tovább folytatjuk a cigarettázást, annál többet kockáztatunk, ezért a legjobb megoldás, ha rá sem szokunk. Ezt nem csak saját magunk, de a körülöttünk lévők érdekében is érdemes megfontolni. Azáltal, hogy nem gyújtunk rá, rengeteg káros anyag szervezetbe jutásától megkíméljük mindannyiunkat.

Ha pedig már dohányzunk, akkor a leszokást válasszuk. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Ezért, ha már dohányzunk, a leghatékonyabb és legeredményesebb módja az ártalomcsökkentésnek, ha felhagyunk a dohányzással.

A dohányosok egy része azonban – ahogyan a WHO kutatás eredménye is mutatja – minden figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a dohányzást. Azok számára, akik valamiért nem mondanak le káros szokásukról, ma már léteznek egyéb alternatívák, így például a különféle úgynevezett füstmentes technológiák. Úgy, mint az energetikai szektorban vagy az autógyártásban, a dohányiparban is megjelentek technikai vívmányok.

Eloszlik a füst

Az egyik ilyen például az e-cigaretta, amely nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot. Egy másik a nikotinsóval működő technológia, ahol kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára. A hevítéses technológia dohány használatával működik, azonban használata során épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, azonban égés hiányában nem keletkezik füst. Ezeknél a technológiáknál az égés kiküszöbölésével kevesebb káros és potenciálisan káros anyag juthat a szervezetbe, és a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve, mint a cigarettafüst esetében.

Fontos tudni azonban, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, továbbá a nikotin megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. Ugyan a rövidtávú kutatások bíztatóak, de a hosszú távú hatásuk még nem ismert.

Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak teljes kiküszöbölését a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának abbahagyása biztosíthatja.