A világon egymilliárd ember dohányzik, azaz a Föld lakosságának több mint 13 százaléka. Az OECD legfrissebb felmérése szerint a szervezet 36 országa közül Kanadában dohányoznak a legkevesebben: a felnőttek alig 5 százaléka. Ehhez képest Görögország, Törökország és Magyarország 25 százalék feletti – 28, 27 és 26 százalékos – rátákkal rendelkezik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései szerint 2025-ig a dohányosok száma – a népességnövekedésre tekintettel – nagyjából változatlan marad.
Közös érdekünk
Cigarettázáskor nem csak a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is. Ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom.
A dohányzás függőséget okoz és komoly egészségügyi kockázatokat hordoz. Évtizedes kutatások bizonyítják, hogy égéskor rengeteg káros anyag képződik a cigarettafüstben, és ez az, ami elsősorban veszélyes az egészségre. A cigaretta füstje több ezer mérgező vegyületet, így arzént, formaldehidet, cianidot, ólmot, nikotint és szén-monoxidot tartalmaz, ezek közül több százról már bizonyították, hogy egyértelműen összefüggésbe hozhatók különféle betegségek kialakulásával. Ennek ellenére sokan még mindig a nikotint tekintik a cigarettázással kapcsolatos megbetegedések elsődleges okozójának, és nem a füstöt. A nikotin valóban függőséget okoz, és olyan mellékhatásokat okozhat, mint például a fejfájás, szédülés, de számos mértékadó szakmai szervezet szerint a betegségek kialakulásáért elsősorban a füstben található, égés során keletkező káros anyagok a felelősek.
Fókuszban az ártalomcsökkentés
A legjobb természetesen az, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Így nem csak saját magunkat, de szeretteinket, barátainkat, kollégáinkat is megóvjuk az ártalmaktól. Azáltal, hogy rá sem gyújtunk, megóvhatjuk őket a füstben keletkezett káros anyagok szervezetbe jutásától, egészségük károsításától. Ha viszont már rászoktunk, igyekezzünk minél hamarabb letenni a cigit. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Ha valamiért ez sem megy, akkor vannak már egyéb füstmentes technológiák a cigaretta helyett.
Ezek közé az alternatívák közé tartoznak a különféle füstmentes technológiák, például az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák, valamint a különféle elveken működő hevítéses technológiák is. A hevítéses technológiákról általánossággal elmondható, hogy – különböző technológiai megoldásokat használva – olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, ami már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még nem történik égés, és így füst sem szabadul fel. Ugyancsak füstmentes elven alapulnak az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák is, azzal a különbséggel, hogy dohány helyett nikotintartalmú folyadék vagy nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát.
A különböző típusú füstmentes technológiák égés és füst nélkül működnek, így amellett, hogy kevesebb toxikus anyagot szabadíthatnak fel működésük során, nem csak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak vannak kitéve, mint a cigarettafüst esetében. Ezek az új technológiák a kutatási eredmények alapján a szén-monoxid-kibocsátás csökkentésében is jobban szerepelnek, mint a hagyományos dohánytermékek. A témában eddig lefolytatott rövid távú kutatások eredményei pozitívak, azonban még kérdéses, hogy használatuk hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár.
Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja.
ÉRDEKEL A TÉMA?
Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődésed, nézz körül a tudományos cikkeink között, ahol naprakész tanulmányokat és friss híreket találsz a dohányzás jövőjével kapcsolatban.
