A Természetvédelmi Világalap (WWF) vezetésével készült első globális állapotfelmérés 268 erdőben élő gerinces faj vizsgálatára terjedt ki, ezek 75 százaléka trópusokon élő erdőlakó. Az eredmény szerint 1970 és 2014 között
A legnagyobb veszteségeket a trópusi erdők, köztük az amazonasi esőerdők állatai szenvedték el, ahol a legnagyobb számban élnek erdőlakó gerincesek. Az erdőirtás, az illegális vadállat-kereskedelem, a nem fenntartható vadászat, az invazív fajok megjelenése, a klímaváltozás és a betegségek mind veszélyt jelentenek ezen fajokra – idézi az MTI a WWF jelentését.
Élőhelyük elvesztésé, az erdők állapotának romlása – amelyekért elsődlegesen az ember okolható – az erdő és az erdőben élő fajokra leselkedő veszélyek 60 százalékát jelentik.
Rendkívül fontos közösség
Ezen hatalmas veszteség hatása túlnő a vadvilágon. Az erdőlakó fajok egészsége valójában összefügg az erdők általános egészségi állapotával és az emberek, valamint a bolygó egészségi állapotával – hívták fel a figyelmet a szerzők.
Az erdők jelentik a szárazföldi gerincesek több mint felének otthonát, ezek a fajok biztosítják az erdők egészségét, létfontosságú feladatokat látnak el, beporozzák a növényeket, elterjesztik a magvakat. Az egészséges erdők tisztítják a levegőt és a vizet, meggátolják az áradásokat, élelmiszerrel és munkahellyel látják el az embereket. Megkötik és tárolják a szenet, a szénelnyelő képességük védi a bolygót a klímaváltozás hatásaitól.
Ha vissza akarjuk fordítani a biodiverzitás csökkenését világszerte, és el akarjuk kerülni a klímaválságot, meg kell védeni az erdőket és a benn élő fajokat – figyelmeztetnek a kutatók.
Vannak azért pozitívumok is
A WWF jelentése beszámol ugyanakkor fajmegőrző programok sikerességéről is, köztük a Costa Ricában élő mellényes bőgőmajom és a közönséges csuklyásmajom, valamint a Közép- és Kelet-Afrikában élő gorillák számának növekedéséről.
Utóbbiak egyedszáma ezerre nőtt köszönhetően a helyi lakossággal való együttműködésnek, a vadorzók elleni fellépésnek és az ökoturizmus szabályozásának.
