Tegnap írtunk arról, hogy egy független, nemzetközi kutatókból álló csoport megvizsgálta, honnan érkezhetett az Európa felett 2017-ben mért megnövekedett radioaktív sugárzás, az eredmények pedig azt mutatták, hogy az epicentrum az Urál azon részén lehetett, ahol a majaki nukleáris fűtőanyag-termelő és újrahasznosító üzem működik. A Roszatom időközben reagált a kutatásra,
„A Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA (PNAS) című tudományos folyóiratban a 2017 szeptemberében bekövetkezett radioaktív szivárgás eredetével kapcsolatban megjelent kutatási eredmények kapcsán a következőket tartjuk fontosnak közölni” – írják a sajtóközleményben. „A PNAS beszámolója a 2017 szeptemberében bekövetkezett ruténium-106 izotóp eredetével kapcsolatban nem tartalmaz új felvetést és következtetést. A jelentésben közölt adatok gyakorlatilag megegyeznek azokkal, amelyeket korábban a számos szakértőt, valamint a francia, finn, svéd, német, norvég, brit és orosz tudósokból álló speciális nemzetközi független tudományos bizottság tett közzé, amelyek nem találtak kapcsolatot a ruténium-106 megjelenése és az oroszországi atomipari ágazat vállalatainak tevékenysége között.”
A Roszatom szerint a PNAS jelentése feltételezésekre épül, és a szerzők a Majak újrafeldolgozó létesítményre utalnak, hangsúlyozva annak felelősségét a szivárgás miatt. A szakemberek és a tudósok viszont állítólag már többször megvizsgálták ennek lehetőségét. A szabályozó testületek szakértők és bizottságok bevonásával számos belső és külső ellenőrzést végeztek el, amelyek megállapították: a Majaknak nem volt köze a szivárgáshoz.
„Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Majak szakemberei már korábban is nyilatkoztak a ruténium megjelenésének cérium változata kapcsán. A cérium-144 radioizotóp előállításához kapcsolódó munkák során
semmilyen körülmények között nem következhet be ruténium-106 kibocsátás.
A 2017 augusztusa és novembere között a cérium-144 előállításához csak ritkaföldfémekből álló koncentrátumot használtak, amely csak nyomokban tartalmazhatott ruténium-106-ot. Az előkészítési szakaszban keletkező összes folyékony oldatot – beleértve a ruténium izotópokat is – még 2017 júliusában speciális tárolókba szállították” – írja a Roszatom.
Fontos megjegyezni, hogy a PNAS folyóiratban megjelent tanulmány is csak a legvalószínűbb célpontként nevezte meg Majakot, és inkább az Urál azon szűk területét jelölte meg a szivárgás forrásának, ahol az üzem is található. Ennek ellenére felettébb furcsa volna, ha egy ilyen nagyságú radioaktív felhő nem a megjelölt terület radioaktív hulladékkal foglalkozó üzeméből, hanem máshonnan indult volna el, ahogy azt a Roszatom állítja.
