Konyhasót, azaz nátrium-kloridot azonosíthattak a Jupiter negyedik legnagyobb holdján, az Európén – írja az MTI. A NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) csapata úgy véli, hogy a felszín egyes régióiban látható sárga foltok a só lerakódásai, amely a tengervíz sóinak fő összetevője is egyben.
Az Európé mellett régebben Voyager és a Galileo űrszondák is elrepültek, adataik alapján a szakértők úgy gondolják, hogy a hold mélyén, a jégpáncél alatt egy folyékony sós víztömeg lehet.
Kevin Hand, a JPL munkatársa csapatával az Európén uralkodó körülményeket szimulálta laboratóriumban, majd megvizsgálta, hogy miként viselkednek ilyen környezetben a sók. A kísérletben az anyagok új tulajdonságokat mutattak, amelyek megegyeztek a korábbi megfigyelések adataival. A nátrium-klorid például olyan sárgássá vált, mint amilyen árnyalat az Európé geológiailag fiatal Tara régiójában látható.
A nátrium-klorid kicsit olyan az Európé felszínén, mint a láthatatlan tinta, mielőtt a sugárzásnak kitettük, nem tudtuk, hogy ott van, utána viszont azonnal szembetűnővé vált”
– mondta Hand.
Korábban senki nem vizsgálta látható hullámhosszú elemzéssel az Európét, a Galileónak sem volt ilyen műszere, csak infravöröshöz közeli spektrométere”
– tette hozzá Samantha Tumbo, a Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatója és a csapat vezetője.
A kutatók nem tudják garantálni, hogy a konyhasó a felszín alatti óceánból származik, de az új eredmények fényében javasolják az Európé geokémiájának újraértékelését.
Kiemelt fotó: Pixabay