Bill Bateman, a Curtin Egyetem Molekuláris és Élettudományi Karának munkatársa a The Conversationön igyekezett megválaszolni a kérdést:
A szakértő szerint rengeteg olyan állat létezik, amelyik a tápláléka miatt ereget. A csigák esetében azonban nehéz megállapítani, hogy szoktak-e szellenteni, hiszen viszonylag keveset tudni az emésztőrendszerükről.
Egy 2006-os kutatás során nem találtak szellentésre utaló nyomokat a puhatestűeknél. A szakértők az állatokat egy napra egy üvegbe helyezték, majd a nap végén megvizsgálták a tároló levegőjét. A kutatók nem mutattak ki metánt az üvegben, a vegyület pedig a szellentés egyik gyakori összetevője. Természetesen elképzelhető, hogy a csigák emésztőrendszere más típusú gázt állít elő a táplálék feldolgozása során.
Létezik egy adatbázis, amelyben a kutatók a szellentésre képes fajokat listázzák. A vizsgálatok szerint a kagylók például nem eregetnek, sőt, a Naticidae tengericsiga-család tagjai sem. Annyi biztos, hogy a csigák végbélnyílása a fejük fölött található, ennek oka pedig az, hogy a váz miatt az élőlények teste úgy módosult, hogy az beférjen a házba.
A csigák, kagylók és más puhatestűek előállítanak gázt, az úgynevezett dinitrogén-oxidot. Az anyag euforizáló hatása miatt kéj- vagy nevetőgázként is ismert, az azonban kevéssé tudott, hogy üvegházhatású gázként nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez.
Kiemelt fotó: iStock
