Tudomány bbc history
Mixed media of abstract painting and eye

Szemünk elárulja, milyen fejlett a társadalmunk

Tárgyaink többet árulnak el rólunk, mint hittük – szemmozgásunkkal leplezzük le, hogy az őskori és ókori kerámiaedények milyen változáson mentek keresztül, miként észleljük ezeket és mi a kapcsolatuk a társadalmi átalakulással. Egy új kutatás eredményeit ismertetjük.
Korábban a témában:

A természetes és mesterséges környezet és az emberi észlelés kapcsolata évezredek óta lenyűgözi a filozófusokat, tudósokat. Manapság egyre több interdiszciplináris vizsgálat igyekszik megfejteni, a kognitív folyamatok milyen kapcsolatban állnak az észlelés tárgyával, a minket körülvevő anyagi világgal.

Spanyol tudósok forradalmian új vizsgálatsorozatot hajtottak végre, amelyben a tárgyfejlődés, az emberi észlelés és a társadalmi változások lassan átalakuló kölcsönhatását igyekeztek igazolni és feltérképezni. Kutatásuk eredményéről a Nature társlapjában, a Scientific Reportsban számoltak be nemrégiben.

Hasonló evolúciós változás

Vizsgálatuk alapját őskori és ókori kerámiák képezték, és a rájuk irányuló észlelési folyamatokat analizálták. A szemmozgásokat szkennelve tudták megállapítani, milyen irányban, mely részleteket, milyen sorrendben és hosszan tekint át a szem, a kapott információkat az agynak továbbítva. A kerámiák elkészülésének kora, díszítése és egyéb jellegzetességei a társadalmi átalakulások tükörképeiként szolgáltak.

Vizuális viselkedésünk – a szemmozgások mintázata, eloszlása – a társadalmi szerkezetváltozások evolúciós trendjét követi: a kerámiák készítői az egymást követő kulturális korszakokban másként viszonyultak a termékek vizuális szerkezetéhez, főként a díszítéséhez. Algoritmusok segítségével a tudósok le tudták írni, mik azok a „kiugró” vizuális részek, amelyeket a szem rendszeresen felkeres, azaz melyik kerámiastílus milyen vizuális válaszokat vált ki.

A kísérletsorozatban összesen 113 személy vett részt, akik eltérő stílusú, társadalmak által használt cserépedényeket tekintettek meg. A kerámiák mind replikák voltak, azaz igen jellegzetes és könnyen megkülönböztethető kultúrák által alkotott, régészeti ásatásokból származó edények hiteles másolatai, kiküszöbölendő a korukból és a rajtuk lévő hibákból, sérülésekből fakadó olyan egyéni jellegzetességeket, amelyek elterelhetik a figyelmet.

A kerámiák négyezer év fejlődését szemléltették. Valamennyien az Ibériai-félsziget északnyugati csücskén elhelyezkedő Galiciából kerültek elő, ám olyan kultúrákhoz tartoztak – mint például a harangedényes kultúra –, amelyek Európa-szerte elterjedtek. Az eredmények szerint – ahogy azt a hipotézis is sugallta – a vizuális viselkedés hasonló evolúciós változást követ, mint amelyek az adott edényeket megalkotó, egyre komplexebb társadalmakat formálják.

Párhuzamos evolúció

A szemmozgások jelentik a legobjektívebb bizonyítékot a kognitív folyamat, az anyagi fejlődés és a társadalmi komplexitásban bekövetkező változások párhuzamos evolúciójára

állítja a kísérlet vezető kutatója, Felipe Criado-Boado, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács Santiago de Compostela-i Örökségtudományi Intézetének tudósa. A kutatás járatlan területre vezetett, a neuroarcheológia új, interdiszciplináris tudományágához, amely az idegrendszer tudományát a humán paleontológiával, a régészettel, illetve más társadalom- és humántudományokkal kombinálja.

„A különböző kerámiastílusok vizuális szembetűnősége eltérő vizuális válaszokat vált ki. A kerámiák a korabeli embereket körülvevő anyagi világ fontos részét képezték. Ez az oka annak, hogy egy ilyen típusú vizsgálat nem pusztán keresztülvihető, de igen jelentős eredményekre vezethet” – állítja Felipe Criado-Boado.

Luis M. Martínez, a tanulmány társszerzője, az alicantei Idegrendszer-tudományi Intézet szakértője az agyi folyamatok felől igyekszik megvilágítani a problémát: „Agyunkban idegi áramkörök, egyfajta térképek találhatók, amelyek személyes és közvetlen terünket képezik le. Ezek határozzák meg annak módját, milyen szociális kapcsolatokat építünk, s milyen viszonyban állunk a körülöttünk lévő világgal. Az ilyesfajta kísérletekkel azt mutatjuk meg, hogy e reprezentációkat az eszközkészítés és más kulturális termékek használata is befolyásolja; felfedeztük, hogy ezek igen gyorsan beépülnek a neurális térképünkbe, testsémánk részei lesznek, mintha egyfajta kiterjesztései lennének. E kísérletek egyértelműen demonstrálják, hogy igen jelentős a kulturális változások és az agy formálhatóságának kölcsönhatása, amely

új perspektívába helyezi azt, hogy az agy miként irányítja a kulturális értékek, hiedelmek és szokások átvitelét.

Vízszintesről a függőlegesre

A vizsgálatban összesen 15, kronologikus sorrendben elhelyezett kerámiát tettek a kísérleti alanyok elé. Ezek öt különböző stílushoz, kultúrához voltak sorolhatók, és egyre fejlettebb galiciai társadalmakban készültek. Mint említettük, mindegyik kerámiakultúra máshol is jelen volt Európában, a harangedényes kultúra például a Brit-szigetektől Marokkóig, az európai kontinens atlanti-óceáni partvidékétől a Duna völgyéig terjedt, így Magyarországon is ismert, bár itt valamivel később – a kora bronzkorban – jelent meg, mint más régiókban.

Széleskörű elterjedése – ahogy ezt nemrégiben több kutatás is alátámasztotta – a kulturális diffúzió mellett a migrációval és populációcserével is magyarázható. A többi stílus is nagy területekre jellemző, vagy olyan jellegzetességeket mutat, amelyek hasonlóak az egykorú kultúrák termékein megfigyelhetőkhöz. A kerámiákat, mint vizuális ingereket fényképeken, illetve rajzokon mutatták meg az alanyoknak.

A kutatás legfontosabb eredménye az volt, hogy kronológiai rendben haladva – a szemmozgások vizuális mintázatát követve – az emberi szem s így az elme is a legkézenfekvőbb vízszintestől fokozatosan és látványosan a függőleges pásztázásra tér át az edények megszemlélésekor.

A szemmozgásokat és azok leggyakoribb szórását sűrűségi, avagy vizuális „hőtérképen” ábrázolták a kutatók, jelezve, hogy mely területeket és mozgási irányokat részesített előnyben a kísérletben résztvevők többsége. Nem csupán az derült ki világosan, hogy a kerámiadíszítések vizuális figyelmet vonzó központja eltér, de a díszítések formájához, elrendezéséhez kapcsolódva a vizuális viselkedés is különbözött. A fényképeket használó első kísérletet követően rajzokon megmutatott kerámiákkal is reprodukálni tudták a tudósok ugyanezt az eredményt.

Több metódust – köztük a második kísérletben a dekorációk eltávolítását – is alkalmaztak, hogy ellenőrizzék a fentieket, s ezek mind alátámasztották a kezdeti megközelítést. Végig egyértelműen megmutatkozott, hogy

a szemmozgások vertikális indexe a megfigyelt tárgyakat készítő társadalmak összetettsége és hierarchiája szerint változott,

a neolitikus földművelő közösségektől az őskor végének, az ókor kezdetének hierarchikus arisztokratikus társadalmaiig, így a harangedényes kultúra koráig.

Négy csoport

A vizsgálatba bevont 113 személy három kísérleti fázison át összesen 138 kísérleti szituációban vett részt. Az első kísérletbe bevontakat négy csoportra osztották: az első csoport a kutatás tárgyát és metódusát ismerő szakértőkből (a kutatók kollégáiból) állt, a második a kísérleti eljárást nem ismerő, a tárgyakat ellenben behatóbban tanulmányozó régészekből, a harmadik kerámia-szakértőkből és készítőkből, a negyedik eltérő hátterű, lakóhelyű és képzettségű átlagemberekből.

A kontrollkísérletekben 36, illetve 34 személy vett részt, az utolsó és az első kettő kísérleti fázis résztvevői között nem volt átfedés. A kísérletek eredményét nem befolyásolta a mintaként szereplő csoportok eltérő összetétele, sem az életkori, nemi különbségek, illetve az, hogy fényképen vagy rajzon vették szemügyre a tárgyakat az érintettek.

Nem csupán a díszítések: a kerámiák használata és formája is sokféle volt, akadtak köztük vázák, urnák, lábasok, nagyobb tárolóedények. A vizsgálatban szereplő korszakok a középső újkőkorszaktól, több, jól megkülönböztethető társadalmi-kulturális átmenettel, a háztartáson, családon nyugvó, viszonylagosan egyenlőségelvű közösségektől az arisztokratikus, hierarchikus formákon át a komplexebb államszervezetekig terjedtek. A kísérletet a Santiago de Compostela-i Egyetem pszichológiai tanszékének laboratóriumaiban folytatták le.

Mit hoz a jövő?

A kutatás szerint az emberi vizualitás aktív befogadóként viselkedik a megfigyelt tárgyak esetében, azaz a megfigyelők és a környezet anyagi szerkezete között kognitív összekapcsolódás áll fenn. „Feltehető, hogy tárgyak (ez esetben a kerámiák) formája és a vizuális felfedezés mintázata a történelem során megváltozott, s ugyanolyan módon kapcsolódik a viselkedéshez, mint a társadalmi szférához, beleértve a társadalomnak a fejlettebb, összetettebb formák felé történő fejlődését”, állítja Criado-Biado.

A kutatás azt is megmutatta, hogy a technológia az emberi élet szellemi vonatkozásainak lényeges tényezője, amely napjaink innovációját és technológiai változásait is új megvilágításba helyezi.

Becslések szerint 2020-ra világszerte már 100 milliárd szenzor gyűjt mindenféle információt, és dolgozza fel digitálisan, egymással összeköttetésben, egy hatalmas emberi elme funkcióit felmutatva.

Ha e jóslat beválik, a jövőre nézve is hasznos lehet a kognitív folyamatok és az anyagi kultúra történelem alatti változásainak kutatása, mivel ez azt mutatja meg, miként támaszkodnak az emberek a képekre, amelyek segítenek kollektív tudatot alkotni a világról.

Természetesen további vizsgálatokra is szükség van ahhoz, hogy a kulturális evolúció és az emberi agy kapcsolatának más aspektusait is fel tudják tárni a tudósok, az ehhez szükséges interdiszciplináris kutatásokat már elkezdték tervezni.

Kiemelt kép: iStockphoto

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Image: 73907061, A FehÈrv·ri TÈglaipari Kft. ter¸letÈn j·rtunk, ahol megnÈzt¸k hogyan nınek nˆvÈnyek a felhaszn·lt szennyvÌziszapbÛl, illetve azt is l·thattuk, hogyan dolgozz·k fel nagy betongˆdrˆkben a szennyvÌz tisztÌt·s ut·n megmaradt anyagokat., Place: SzÈkesfehÈrv·r, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.