Az elvakult nácik kivételével a német stratégák többsége már 1943-ban felismerte, hogy a háborút nem nyerhetik meg. A szovjetek feltartóztathatatlanul nyomultak előre, az Itáliában, majd Normandiában megnyitott frontokon a nyugati szövetségesek haladtak Berlin felé, 1944 januárjában a frontvonalak már a Rajna, a Pó és az Odera mentén húzódtak.
Adolf Hitler azonban – bár az állandó bombázások elől már január 16-án már visszavonult bunkerébe – csak április 22-én ismerte be tábornokai előtt a vereséget. Kapcsolatát a valósággal végleg elvesztette, amit április 27-étől már szó szerint is értelmezhetünk: megszűnt a biztonságos rádiókapcsolat, a hírek már csak telefonon és nyugati rádióadásokon keresztül jutottak el a Führerbunkerbe.
A kutyáján próbálta ki
Így értesült arról, hogy Heinrich Himmler megpróbált megegyezni az angolszászokkal, illetve Mussolini és szeretője sorsáról: az olaszok a nyílt utcán koncolták fel őket. Ezt a sorsot mindenképp el akarta kerülni, elhatározása lassanként megérett.
Április 29-én feleségül vette Eva Braunt, megírta végrendeletét, este pedig már a hatékony, fájdalommentes öngyilkosságon gondolkodott. Himmler „árulása” után nemigen bízott az SS-től származó ciánkapszulában, így azt hőséges német juhászán, Blondin próbálta ki. Működött.
A szovjetek megtalálták
Másnap, 1945. április 30. reggelén Berlin parancsnoka, Helmuth Weidling tábornok jelentette, estére várhatóan elfogy a védők lőszere, nincs tovább. Hitler megebédelt, elbúcsúzott a bunkerben is vele maradó híveitől, majd fél három körül feleségével együtt visszavonult a szobájába. Egy óra múlva lövés hallatszott, a Führert és Eva Braunt is holtan találták a lakosztályban.
Ezután korábbi parancsa értelmében a holttesteket a bunker előtt benzinnel leöntötték és elégették, majd egy bombatölcsérben temették el.
A Vörös hadsereg egységei másnap érték el a helyszínt, a Hitler felkutatására küldött speciális egység egy SS-őr, a Führer fogorvosa és fogászati kartonjai alapján azonosította a holttestet. Magdeburgban temették el újra, majd 1970-ben megsemmisítették: újra elégették és egy folyóba szórták. Hitler koponyáját – amin jól látszik a golyó ütötte rés – és alsó állkapcsát Moszkvába vitték.
Dél-Amerika, Antarktisz, a Hold…
Ahogy ez lenni szokott, azonnal elindultak a mendemondák, sorra születtek a fantaszikusabbnál fantasztikusabb elméletek arról, hogy Hitler él, és megszökött a felelősségre vonás elől. A teljesség igénye nélkül íme néhány:
- Hitler sok más magas rangú nácihoz hasonlóan Dél-Amerikába menekült, Brazíliában telepedett le. Feleségül vett egy színes bőrű nőt, bajuszát természetesen leborotválta, és Adolf Leipzig néven élt 1984-ben bekövetkezett haláláig. Fenti fotó a „bizonyíték”.
- A szövetséges vezetők és az FBI tudtával Argentínában élt, két lánya született és 1962-ben halt meg.
- Tengeralattjárón az Antarktiszra, egy titkos német katonai bázisra ment, ahol az amerikaiak megtalálták és egy atombombával az egészet megsemmisítették.
- Rakétával a Holdra utazott, ott is egy német bázis volt a lakhelye.
- Az Amerikai Egyesült Államokban talált menedéket, a haditengerészet San Diegó-i Coronado szigetén egy laktanyában. A bizonyíték az itt látható horogkereszt alakú épület.
Az FBI sokáig kereste
A háború utáni hisztérikusan kommunistaellenes nyugati világot természetesen nem győzte meg Sztálin és a szovjetek szava, és az FBI legendásan gyanakvó igazgatójához, J. Edgar Hooverhez is egyre-másra futottak be információk be Hitlerről és Eva Braunról. Az amerikaiak még ’45-ben hajszát indítottak Hitler után, a Lindbergh- bébi elrablása óta a legalaposabb és legkitartóbb nyomozás: Adolf Hitler FBI-aktáját csak 28 év után, 1973-ban zárták le.
Azért, mert két törvényszéki szakértő összehasonlította a Hitler fogazatáról készült röntgenképeket a szovjet orvosi jelentésekkel, és arra a következtetésre jutott: tényleg a náci vezérről van szó.
Kiemelt kép: Hitler Nürnbergben 1935-ben. Fotó: AFP
