Aquileia városát senkinek nem sikerült megvívnia, és úgy nézett ki, ez Attilának, Isten ostorának, a földkerekség rémének sem fog sikerülni. Másfél évig ostromolta a hatalmas erődítményt, míg egy nap egy gólyát látott, amely fiait a városból a tengerpart nádasaiba vitte. Innen tudta, a város az övé lesz, és hamar ki is ötlötte, hogyan: egymillió harcosától egymillió nyerget kért, ezeket a fal elé halmozva meggyújtotta. A forróság megrepesztette és földre döntötte a falakat, Aqileia elesett.
Innen folytatjuk történetünket félretéve a történettudományt, továbbra is a magyar krónikás hagyomány alapján írunk őstörténetünkről úgy, ahogy azt elődeink ránk hagyták, ahogy ők hitték és tudták. Válogatásunk önkényes, a teljesség igényére sem törekszik, csupán mesélünk.
Róma ellen fordult
Aquileia megvívása után a hunok Lombardiát dúlták, Attila uralma alá került Treviso, Padova, Verona, Brescia, Cremona, Mantova, Bergamo, Milánó, Alexandria, Ferrara és még számos város – olvassuk a Képes Krónikában.
Ezután Ravenna alá vonult. Itt egy ariánus érsek uralkodott, aki az apostoli szék ellenére saját felekezetéből nevezett ki tizenkét bíborost, és rengeteg kincset birtokolt. Az érsek titokban beeresztette a hunokat Ravennába, és leölette velük a nagyobb keresztény családok fiait, majd alkut akart kötni Attilával:
Attilának tetszett a terv, ám ahogy a krónikás megjegyzi, a hatalom vonzotta, nem az ariánus hit.
Meghátrált a pápa elől
Róma népe értesülve az ariánus érsek árulásáról, és a hunokkal kötött szövetségéről, azonnal megértette, micsoda veszedelem származhat ebből az egész kereszténységre nézve. Leó pápához fordultak, hogy irányítsa Attilához lépteit, kérvén őt a rómaiak nevében, hogy fogadja el adójukat és szolgálatukat, amíg csak él, mármint Attila.
Amikor Leó pápa papok sokaságával és keresztekkel Ravennához, Attila elébe érkezett, lóháton ülve, a mezőn beszélgettek. Attila király meghallgatta a rómaiak ígéreteit és szavait, magára nézve terhesnek találta ugyan, mégis teljesítette kívánságukat az apostoli szék iránt való tiszteletből, és mert megijedt egy látomástól.
Afrikába készült
Így hát Attila teljesítette a rómaiak követelését. Bevonult Ravennába, a pápa tanácsára elfogatta az ariánusok érsekét követőivel együtt: kicsikart tőlük hatvanezer aranymárkát, azután megölette őket. Ezután egész seregével együtt megfordította lovát, és visszatért Pannóniába.
Délt, nyugatot, északot és keletet széltében-hosszában immár uralma alatt tartván, azt forgatta elméjében, hogy átkel a tengeren, és meghódítja Egyiptomot, Asszíriát és Afrikát.
