Ahogy korábban beszámoltunk róla, Arthur Ashkin, Gérard Mourou és Donna Strickland nyerték a 2018-as fizikai Nobel-díjat. A Nobel-díj hivatalos oldala szerint a kutatók a lézerfizika területén értek el jelentős áttöréseket találmányaikkal.
BREAKING NEWS⁰The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the #NobelPrize in Physics 2018 “for groundbreaking inventions in the field of laser physics” with one half to Arthur Ashkin and the other half jointly to Gérard Mourou and Donna Strickland. pic.twitter.com/PK08SnUslK
— The Nobel Prize (@NobelPrize) 2018. október 2.
Csipeszek lézerből
Ashkinnak az úgynevezett optikai csipeszek létrehozásáért ítélték oda az elismerést. A szakértő az 1960-as években kezdett el lézerekkel foglalkozni, első komolyabb eredményét pedig 1987-ben érte el. Ekkor fejlesztését felhasználva képes volt élő baktériumokat megragadni anélkül, hogy károsította volna az organizmusokat. Ashkin ezzel egy régi tudományos-fantasztikus álmot valósított meg:
Későbbi kísérleteiben azt is felmérte, hogy eszközét miként hasznosíthatja a biológiai rendszerek vizsgálatakor.
Mára az optikai csipeszeket számos területen alkalmazzák. Az efféle lézerujjak segítségével a szakértők atomokat, vírusokat és egyéb apró objektumokat tanulmányozhatnak, mozgathatnak és vághatnak át úgy, hogy közben nem okoznak nem kívánt sérüléseket.
Szemműtétekhez használják
Hasonlóan fontos áttörést hozott Mourou és Strickland kutatómunkája. 1985-ben Strickland doktoranduszként publikáltatott egy cikket témavezetőjével, Mourou-val. A kutatók a tanulmányban azt írták le, hogy miként alkottak meg egy minden korábbinál rövidebb és erősebb lézert.
A két szakértő által létrehozott nagy intenzitású, ultrarövid lézerek azért kivételesek, mert segítségükkel a különböző anyagok anélkül kezelhetőek, hogy maguk az anyagok megsemmisülnének. Az úgynevezett csörpölt impulzusú erősítő (CPA) rendszerek rövid időn belül szabvánnyá váltak a nagy intenzitású lézerek világában.
A Mourou és Strickland által létrehozott lézereknek rengeteget köszönhetünk, a CPA-kat az iparban és az egészségügyben napjainkban egyaránt felhasználják. Az egyik leggyakoribb alkalmazás a szemgyógyászatot érinti,
A szakértők ráadásul úgy gondolják, hogy további alkalmazási területek várnak felfedezésre.
Évtizedek óta nem volt erre példa
Az idei fizikai Nobel-díj további érdekessége, hogy Strickland több mint ötven év után lett az első nő, aki megkapta a kitüntetést. Korábban csak Maria Goeppert-Mayernek, illetve Marie Curie-nek ítélték oda a fizikai Nobel-díjat – előbbi 1963-ban, utóbbi 1903-ban kapta meg az elismerést.
Az idei fizikai díjak kihirdetése után Strickland nyilatkozatában maga is felhívta a figyelmet a tudós nőket érintő problémára.
Meg kell ünnepelni a női fizikusokat, mert igenis vannak. Megtiszteltetés számomra, hogy egyike lehetek ezen nőknek”
– nyilatkozta a kutató.
A Nobel-díjakat hagyományosan főként férfiak kapják: eddig 844 férfi és 48 nő nyert valamilyen kategóriában. A tudományterületeken különösen érezhető az aránytalanság: kémiai díjat eddig négy, fizikait három, fiziológiai és orvosi elismerést pedig 12 nő vehetett át. A három fizikai Nobel-díjas nőből ráadásul kettő egy férfi kollégájával megosztva kapta a kitüntetést – Curie férjével, Strickland pedig egykori témavezetőjével együtt nyert.
Bár az utóbbi évtizedben némi javulás tapasztalható a Nobel-díjasok nemi arányát tekintve, a női tudósok megbecsülésének továbbra is van hová fejlődnie.
Kiemelt fotó: Hanna FRANZEN / TT News Agency / AFP
