Tudomány bbc history

Ezt a betegséget csak csodával lehetett túlélni

A történelem folyamán vissza-visszatérő pestisjárványok iszonyatos pusztítást végeztek: a kór három leggyakoribb formája közül egyet lehetett komoly orvosi segítség nélkül esetleg túlélni.

Az az igazság, nagyon keveset tudunk arról, hányan élték túl a középkori pestisjárványokat a fertőzöttek közül. Az egyértelműen kiderül a forrásokból, hogy a nagyjából hatástalannak mondható orvosi kezelések ellenére is voltak, akik felgyógyultak betegségükből a „fekete halál”, vagy más középkori pestisjárványok idején. Az sem egyszerű feladat, ha a 20. századi pestisjárványokkal kapcsolatban szeretnénk hasonló adatokhoz jutni, de

a becslések nagyjából 15 és 30 százalék közi teszik azoknak az arányát, akik valódi orvosi segítség nélkül is túlélték a fertőzést.

Sok a bizonytalanság

A bizonytalansághoz az is hozzájárul, hogy a kezeletlen pestises betegek aránya a modern kori járványok idején elég alacsony volt, ahol pedig nem álltak rendelkezésre antibiotikumok, ott a nyilvántartások vezetése is sok kívánnivalót hagy maga után.

Mindenesetre ezek a számok adnak valamilyen támpontot a középkori járványokkal kapcsolatban is, ám óva intenék mindenkit attól, hogy ezekből komolyabb következtetéseket vonjon le – jegyzi meg John Hatcher, a Cambridge-i Egyetem tanára.

A középkori pestisjárványokkal kapcsolatos modern kutatások egyik legfontosabb tanulsága pontosan az, hogy terjedésüket, pusztításukat és hosszú távú hatásaikat rengeteg nehezen felmérhető, egymást is befolyásoló tényező határozta meg.

Pestisdoktor – Wikipedia

Csak valamilyen csoda folytán

Ma már tudjuk például, hogy a betegségért felelőssé tehető Yersinia pestis baktériumnak többféle változata is fertőzött a középkorban, az egyes járványok terjedését pedig sok más mellett például az aktuális időjárás, a rágcsálópopuláció sűrűsége és mobilitása, vagy éppen a fertőzés által érintett emberek általános ellenállóképessége, illetve a pestissel való korábbi esetleges találkozásaik is befolyásolták.

A középkori járványok idején a pestis több formában is előfordult, a leggyakoribb, a mirigyeket megtámadó bubópestis mellett a szeptikémiás, valamint a tüdőpestis is tizedelte az embereket.

Ugyan természetesen nincsenek adataink a különböző formák halálozási rátáiról, de az orvostudomány mai állása szerint a spontán felgyógyulók esetén majdnem biztosak lehetünk abban, hogy rajtuk a betegség a bubópestis formájában jelentkezett, mivel a másik két változatot tényleg csak valamilyen csoda folytán lehet gyors és hatékony antibiotikus kezelés nélkül túlélni.

Illusztráció: Wikipedia

Ajánlott videó

Olvasói sztorik