Képtelenség minden szempontból helytálló definíciót adni arra, mérsékelt égövünkön mikor van az ősz első napja. Persze mi sem egyszerűbb, mint fellapozni a naptárt. A klímánkra jellemző négy évszak időjárásra nagyon jól elkülöníthető, nagyjából azonos időtartamú, adja magát a felosztás, amely szeptember 1-jére teszi az ősz kezdetét.
De az időjárástól nem vonatkoztathatunk el teljesen, és épp az idei nyár feszítette pattanásig a határt, szeptember 21-22-éig szinte folyamatosan 30 fok körüli értékeket mérhettünk, ami bármelyik júliusnak becsületére válna. A pénteki hidegfront viszont erős lehűlést hozott, véget vetett a hőségnek, a hőmérséklet vasárnapra érte el a szeptemberre jellemző értéket. Vagyis ha az időjárást tekintjük, az idei ősz első napja szeptember 23.
Háromból kettő teljesült
Az ősz másik jól érzékelhető jel a nappalok rövidülése, a sötét periódus terjeszkedése, és hasonló eredményre jutunk, ha csillagászati definíció után nézünk. Ehhez képzeljünk el egy gömböt, amelynek középpontjában Földünk áll, ez az éggömb. Most tágítsuk a földi egyenlítőt egészen addig, amíg egy kört nem rajzol az éggömbre, ez az égi egyenlítő.
Tőlünk nézve az állócsillagokhoz képest a Nap mozog az éggömbön, egy év alatt ír le egy kört, ez az ekliptika. Az ekliptika két helyen metszi az égi egyenlítőt, az egyik a tavaszpont, a másik az őszpont.
Ezek után nincs más hátra, mint bölcsen megállapítani: az ősz kezdetének három, egyenként is megálló definíciója közül kettő idén egyszerre teljesült, szeptember 23-án kétszeres megerősítést nyert az ősz érkezése.
Érdekes nap a mai
Maradjunk még a csillagászatnál, pontosabban Földünk Nap körül rótt éves útjánál, aminek nemcsak az évszakok váltakozását, de a nappal és az éjszaka hosszának állandó változását is köszönhetjük. Illetve az idei szeptember 23. különlegességét is:
- Csillagunk – tőlünk nézve – áthalad az égi egyenlítőn, másként fogalmazva az éggömb északi feléről a délire lép át.
- A Nap idén szeptember 23-án pontosan 90 fokban delel az Egyenlítő fölött.
- A mai napon a világ minden pontján pontosan 12 órát tart a sötét és 12 órát a világos periódus.
- Ettől kezdve az éjszakák már hosszabbak lesznek a nappaloknál, egészen a tavaszi napéjegyenlőségig.
A napkelték és napnyugták időpontját összevetve nem jön ki a 12 óra, de ez csak érzéki csalódás. A földi légkör fénytörése okozza, hogy reggel percekkel korábban, este percekkel tovább látjuk a Napot, pedig az még/már nincs is ott.
Gyönyörű évszak az ősz is, annyiból szomorú, hogy tényleg érezhetően terjeszkedik a sötétség. A mostani nagyjából napi 12 órás világos időszak egy hónap múlva 10,5 órára olvad, november vége felé már csak kilenc, karácsonykor pedig alig 8,5 órán át láthatjuk a Napot.
Illusztráció: JOHAN SWANEPOEL / SCIENCE PHOTO LIBRARY
