Roger Penrose, az Oxfordi Egyetem munkatársa kollégáival az ősrobbanás egy módosított változatát dolgozta ki – számol be a Live Science.
Penrose és munkatársi úgy vélik, hogy az egyes univerzumok születésük után felfúvódnak, kitágulnak, majd idővel megsemmisülnek.
A kutatók szerint ezen jelek az úgynevezett kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás segítségével észlelhetőek.
Amennyiben az univerzum örök, úgy elvileg egyre több és több fekete lyukat kéne tartalmaznia, egészen addig, amíg csak ilyen típusú objektumok maradnak. Stephen Hawking egyik legismertebb elmélete szerint ugyanakkor a fekete lyukak idővel elvesztik tömegüket és energiájukat az úgynevezett gravitionok és fotonok kibocsátása révén.
Így egy bizonyos idő után az objektumoknak fel kéne szívódniuk. Ez pedig azt jelenti, hogy végül csak gravitionok és fotonok maradhatnak a világegyetemben. Ezen tömegtelen részecskék érzéketlenek a térre és az időre, így egy ilyen világegyetemben a téridő teljesen értelmetlenné válik.
Egymást követő univerzumok
Penrose kollégáival úgy vélik, hogy az üres, fekete lyukak nélküli univerzum egyre jobban elkezd hasonlítani az ősrobbanás előtti világegyetemre, ahol sem az idő sem a távolság nem létezett. Ekkor aztán új univerzum születik, és minden kezdődik elölről.
A kutatók szerint a korábbi fekete lyukak sugárzása viszont kimutatható marad később is.
A gravitionok és fotonok ugyanis a téridőn átívelő nyomokat hagynak az univerzumban mérhető kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban. Amennyiben a szakértőknek sikerülne megtalálniuk ezt a bizonyos jelet, az komoly érv lenne elméletük mellett.
A csapat ezért az égbolton olyan régiókat kezdett el vizsgálni, ahol a galaxisok és csillagok nem nyomják el a sugárzást. Ezután olyan területek következtek, ahol a háttérsugárzás frekvenciájának eloszlása megegyezik azzal, amit a Hawking által leírt sugárzás produkálhat. Az eredmények közel azonosak voltak az elvártakkal.
Az információkat végül összehasonlították véletlenszerűen generált kozmikus mikrohullámú háttérsugárzási adatokkal. Erre azért volt szükség, hogy kiderítsék, a háttérsugárzás képes-e véletlenszerűen olyan eredményeket produkálni, mint amit a gyakorlatban is megfigyeltek.
A csapat az elemzés végén arra jutott, hogy nagy valószínűséggel múltbéli univerzumok fekete lyukait sikerült észlelniük a kozmikus háttérsugárzásban.
Penrose nem először közölt hasonló eredményeket. 2010-ben például már publikáltatott egy olyan tanulmányt, melyben korábbi világegyetemek létezését igazolta. Elmélete és adatai akkor komoly szakmai vitát váltottak ki, és könnyen elképzelhető, hogy ez most sem lesz másként.
Kiemelt kép: Thinkstock
