Az Egyiptomi Régiségek Minisztériumának közleménye szerint három vésett aranylemez került elő a szarkofágból – írja a Live Science. A minisztérium szakértői egyelőre nem ismertették, hogy mit ábrázolnak és jelentenek az egyes díszítések, de a Live Science által megkérdezett kutató úgy véli, hogy az egyik ábrán egy szentély előtt álló mákgubó látható. Lehetséges, hogy a mák az ópiumhasználat miatt alvással és álommal kapcsolatos jelentést hordozott.
Jack Ogden, az Ékszertörténészek Társaságának elnöke szerint egy másik véseten egy csuklyátlan kígyó vehető ki, ami elég gyakori az ókori egyiptomi ékszereken. Az efféle kígyókat az újjászületés szimbólumának tartották, így gyakran jelenítették meg őket temetkezési tárgyakon.
A harmadik aranylapon egy pálmaág vagy gabonafej tűnik fel. A növények a termékenység és a feltámadás jelképei voltak.
A mintegy 2,7 méter hosszú szarkofágot július közepén nyitották fel. A koporsóban a nagy mennyiségű szennyvíz mellett három csontvázat találtak. A becslések alapján a szarkofág az időszámítás előtt 304-30 közt uralkodott Ptolemaida dinasztia korában készülhetett.
A koporsóban talált három csontváz közül az egyik egy 20-25 éves nő maradványa, míg a másik kettő két 30-40 éves férfihez tartozott. Az egyik koponyán a régészek egy 17 centiméteres lyukat is találtak, ami arra utal, hogy az illetőn koponyalékelést hajtottak végre.
Ez a beavatkozás az őstörténet óta a legrégebbi ismert sebészi beavatkozás, de Egyiptomban ritka volt
– nyilatkozta Zeinab Hasis, a minisztérium munkatársa.
A koporsóban emellett egy negyedik, egyelőre ismeretlen funkciójú aranytárgyat is felfedeztek.
Kiemelt fotó: Facebook/Egyptian Ministry of Antiquities
