Az 1980-as évekre egyértelművé vált, hogy a Szovjetuniót padlóra küldte a fegyverkezési verseny, elvesztette a hidegháborút. De azt senki nem tudta még, hogy a megroggyant szuperhatalom mekkorát képes, és főleg mekkorát szándékozik ütni, ha úgy alakul…
Gorbacsov a glasznoszty és a peresztrojka meghirdetésével 1985-ben az enyhülés útjára lépett, Kelet-Európában is mindenki által észrevehető változások indultak. Budapesten koncertezhetett a Queen, megnyílt a mogyoródi Forma-1-es versenypálya, az évtized végére pedig a politikai események is felgyorsultak, 1989-re szinte már követhetetlenné váltak.
Keletnémetek ezrei érkeztek mindent hátrahagyva
Kádárt félreállították, megalakult az Ellenzéki Kerekasztal, Nagy Imrét rehabilitálták, 1989. június 27-én pedig Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter jelképesen átvágták a két országot elválasztó vasfüggönyt. A világ Magyarországra figyelt.
Az NDK-ban elterjedt a hír, miszerint hazánkon keresztül szabad az út nyugatra, ami azért nem volt igaz: a gyakorlatban semmi nem változott, a nyugati határon tűzparancs volt érvényben. Ám a keletnémetek tömegesen érkeztek, hamar megtöltötték a Német Szövetségi Köztársaság kicsiny budapesti nagykövetségét, a több ezer főre duzzadt tömeget táborokban kellett elhelyezni. A helyzet egyre kilátástalanabbnak tűnt.
Kiütöttük az első téglát
Az ellenzéki pártok és civilek augusztus 19-ére pikniket hirdettek a nyugati határhoz Sopron mellé, fővédnöknek magyar részről Pozsgay Imrét, osztrák oldalról Habsburg Ottót kérték fel. Ez volt az azóta is híres Páneurópai Piknik. Amikor a határok nélküli Európa gondolatának szellemében három órára jelképesen megnyitották a határt Szentmargitbánya és Sopronkőhida között, több száz keletnémet tört át rajta a szabad élet felé. Összesen körülbelül 600 fő.
Szimbolikus, egyszeri esemény volt, még a hazánkban várakozó német tömegek problémáját sem enyhítette, de lavinát indított el. A magyar és a német szövetségi kormány tárgyalásai eredményeként pedig Horn Gyula 1989. szeptember 10-én bejelentette a határok ideiglenes megnyitását. Németh Miklós későbbi visszaemlékezése szerint a tárgyalások során Kohl kancellár szeme könnybe lábadt, mikor világossá vált számára, hazánk tényleg a németek kiengedését tervezi.
Szeptember 11-étől Hegyeshalmon keresztül több ezer keletnémet távozhatott immár legálisan Ausztrián keresztül az NSZK-ba, novemberben leomlott a berlini fal, hidegháborúban megrekedt világ legismertebb szimbóluma, 1990 októberében pedig Németország újra egyesült. A Rubicon.hu értékelése szerint: a Páneurópai Piknik olyan lavinát indított el, mely jelentősen meggyorsította a kétpólusú világ összeomlását és a kelet-európai demokratikus átalakulást.
Kiemelt kép: Kisbenedek Attila / AFP
